Határozottan cáfolta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) azokat a lakossági tévhiteket és megtévesztő állításokat, amelyek szerint a felvízi országok tartják vissza a Duna vizét, vagy hogy Magyarországon hibás vízgazdálkodás miatt dönt rekordokat a folyó alacsony vízállása – írta az MTI. A szervezet szombati közleményében tisztázta: a történelmi léptékű kisvíz hátterében a teljes vízgyűjtő területet sújtó csapadékhiány és a klímaváltozás áll.

Az OVF tájékoztatása szerint az elmúlt napokban több olyan valótlan állítás is napvilágot látott, amely alkalmas a lakosság megtévesztésére. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a Duna felső szakaszán bőven van víz, ám az Ausztriában és a többi felvízi országban található gátak miatt nem jut el a folyó Magyarországra.

A vízügyi szervezet rámutatott: a Duna nemzetközi vízfolyás, így egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészlettel korlátlanul. A vízhasználatot nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, valamint kétoldalú államközi megállapodások szigorúan szabályozzák.

A hatóság kifejtette, hogy a Duna aktuális természetes vízhozamát az áramlási láncban úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább a vízerőművek és gátak. Ez azt jelenti, hogy a felső szakaszokon beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul engedik át az alvízi szakaszok felé.

Bár a duzzasztók és vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam kis mértékű kiegyenlítésére vagy átmeneti tározásra, a Duna teljes vízkészletét tartósan egyetlen ország sem tudja és nem is jogosult visszatartani. Az osztrák szakaszon működő 12 duzzasztó is csupán rövid távú üzemeltetési mozgásteret biztosít, de a klímaváltozás okozta átfogó vízhiányt nem tudja ellensúlyozni.

A jelenlegi rekordalacsony vízállás elsődleges oka a teljes vízgyűjtő területen tapasztalható tartós csapadékhiány, amely minden korábban mért értéknél alacsonyabb természetes vízhozamot eredményez.

Az OVF emellett kiemelte: Magyarországon a Dunán nem működik olyan vízlépcső, amely lehetőséget adna arra, hogy a bővízű időszakokban jelentősebb vízkészletet halmozzunk fel a későbbi szabályozott vízpótlás érdekében. Ennek következtében a magyarországi Duna-szakasz vízszintje közvetlenül és azonnal követi a természetes vízhozam drasztikus csökkenését, ami a jelenleg tapasztalható, rendkívüli kisvízi állapotok kialakulásához vezetett.