Az AI-bevételek gyorsan nőnek, csak épp nem elég nagy tempóban

Ez még csak a kezdet! Tavaly Amerika legnagyobb technológiai vállalatai – köztük az Amazon, a Google és a Microsoft – 450 milliárd dollárt költöttek infrastruktúrára, jelentős részben a mesterséges intelligencia működtetésére. És ez csupán az előétel volt.

Minden héten új cikkek a The Economist-ból

Minden héten új cikkek a The Economist-ból Ez a cikk a The Economist magazinnal kötött tartalomlicenc-megállapodás keretében született. Cikkek a nemzetközi sajtó élvonalából, a Portfolio válogatásában. Minden cikk ide kattintva érhető el.

Főfogásként idén 900 milliárd dollárt fordítanak chipekre, adatközpontokra, energiaellátásra és egyebekre, majd 2027-ben jöhet egy 1400 milliárd dolláros desszert.

Hogy ezt a lakomát finanszírozni tudják, idén már több mint 400 milliárd dollárnyi hitelt vettek fel. Az AI-beruházási hullám gyorsan a történelem legnagyobb beruházási fellendülésévé válik (lásd az 1. ábrát).

Mesterséges magasban - Beruházások néhány kiválasztott gazdasági fellendülés idején. A fellendülés előtti mélypont=100, logaritmikus skála. Jelmagyarázat fentről lefelé: AI-fellendülés (2023)*, Csatornaépítési láz (USA, 1853)†, Vasútépítési láz (Nagy-Britannia, 1843)‡, Tomboló húszas évek (USA, 1921)§, Dotkomlufi (USA, 1995)**. Vízszintes skála=a mélypont óta eltelt évek száma. *Az AI-hiperskálázók tőkekiadásai, †Építési kiadások, ‡Brit reálkiadások, §Amerikai magánkiadások, **Magánszektor IT-eszközökre és szoftverekre fordított kiadásai. Forrás: Nemzetközi Fizetések Bankja, The Economist

Ha valóban elérhető közelségbe kerül a szuperintelligencia, akkor több futballpályányi számítási kapacitás felépítése egyben a történelem legértékesebb tőkeallokációs döntése is lehet. Ennek ellenére a tőkekiadások a befektetők számára még mindig csalódást keltő hozamot eredményezhetnek.

Az AI-bevételek gyorsan nőnek, csak épp nem elég nagy tempóban

További tartalom Önnek