Júliusban a belpolitika legfontosabb eseménye az Alaptörvény 17. módosításának elfogadása volt, amely megteremtette a lehetőséget több, még a korábbi ciklusban kinevezett közjogi méltóság – köztük a köztársasági elnök – megbízatásának megszüntetésére, és a Tisztítótűz-program egyik kulcselemévé vált – a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal felállításával együtt. A módosítás heves politikai vitát váltott ki, hiszen a Fidesz hazai és nemzetközi fórumokon is a jogszabály ellen lobbizott, míg a kormány szerint a változtatás a jogállami intézményrendszer helyreállítását szolgálja. A módosítást követően megszűnt Sulyok Tamás államfői megbízatása, Magyar Péter miniszterelnök pedig Polgár Juditot jelölte köztársasági elnöknek, aki végül nem vállalta a felkérést. A jelölés így újabb politikai egyeztetéseket és alkotmányos vitákat indított el az új államfő személyéről.

Szintén meghatározta a hónapot a Tisztítótűz-program folytatása, amelynek részeként a kormány feljelentést tett az Eximbanknál feltárt, mintegy ezer milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó ügyletek miatt. A közélet másik visszatérő témája az Országgyűlés működése volt, ugyanis több elemzés és politikai szereplő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlamenti viták egyre inkább személyeskedő, közösségi médiára szabott politikai csatározásokká válnak, háttérbe szorítva az érdemi szakpolitikai diskurzust. Ez a jelenség a kormány és az ellenzék közötti konfliktusok további kiéleződését is jól tükrözte.

Július végén pedig ismét Tusványos került a politikai figyelem középpontjába, ahol több mint három hónap után először mondott nagyszabású beszédet Orbán Viktor – bár az elemzők szerint nagyon sok mindenre nem kapott választ az ellenzéki tábor. A korábbi miniszterelnök visszatérésétől a Fidesz szimpatizánsai iránymutatást és új stratégiát vártak a választási vereséget követően, ugyanakkor a rendezvényen is érzékelhető volt, hogy a párt jelentős átalakuláson megy keresztül. Nem mellesleg pár héttel korábban Gulyás Gergely és Szijjártó Péter is kicsekkolt a legnagyobb ellenzéki párt soraiból – pontosabban Gulyás csak a frakció vezetéséről mondott le –, a pótlás pedig nem nyugtatott meg mindenkit.

Mindezek után lássuk, hogy a rengeteg történés – ami egy nyugodtabb időszakban a komplett nyarat sem fedné be, most pedig mindössze egyetlen hónap leforgása alatt megtörtént – hogyan alakította a pártelnökök népszerűségét a közösségi oldalakon, hiszen a Lájkok Ligában csak ez számít.

Az 1,6 milliós rejtély

A Facebookon továbbra is Orbán Viktor és Magyar Péter vívja a kétpólusú versenyt. Orbán csaknem 7 ezer követővel növelte táborát, míg Magyar Péter gyakorlatilag változatlanul 1,6 millió körül maradt. Ez viszont csalóka lehet, hiszen míg Orbán oldalát követőről követőre tudjuk monitorozni, napról napra, addig Magyar Péter profilját nem, tehát ott csak és kizárólag akkor látunk majd változást, hogy ha a miniszterelnök eléri az 1,7 milliót, addig nem (utána pedig értelemszerűen csak 1,8-nál, hiszen a Meta ennél nem enged pontosabb betekintést). Így tehát úgy tűnhet, hogy Magyar Péter egy helyben toporog, de igazából könnyen lehet, hogy

A középmezőnyben Márki-Zay Péter produkálta a legnagyobb abszolút emelkedést, Komjáthi Imre a maga komótos, de stabil tempójában kapaszkodik felfelé, míg Vona Gábor továbbra is csökkenő tendenciában van.

Érdemes megemlíteni, hogy Dobrev Klára helyét Varju László vette át, mint a DK új elnöke, ezzel pedig gyakorlatilag minden platformon hatalmasat veszített a DK. Ahogy anno Gyurcsány Ferenc után Dobrev, most Dobrev után Varju számai szinte láthatatlanok a verseny szempontjából. Kovács Gergely pedig olyan stabil, mint az X-en a tíz követőjével: hónapok óta 80 ezren áll a számláló a neve mellett.

Lejtmenet

Az X-en Orbán Viktor továbbra is vezeti a versenyt, viszont az elmúlt hónapok trendje nem fordult meg: az ex-miniszterelnök bázisa fogy, mégpedig egészen nagy léptekkel, hiszen júliusban több mint 3 ezren döntöttek úgy, hogy nem követik a Fidesz vezérét. Ezzel szemben Magyar Péter csaknem ugyanennyivel erősítette táborát, s ugyan még nagyon messze áll attól, hogy fej-fej melletti meccs alakuljon ki, a trendek már jól látszanak.

A kisebb szereplők közül Toroczkai László 400-zal, Vona Gábor csaknem 20-szal tudta növelni követőinek számát, amivel a Második Reformkor vezére gyakorlatilag visszakerült a fél évvel ezelőtti számaihoz. A többiek nemigen mutattak aktivitást a platformon – ez egyébként jellemző is, az X nem a magyar felhasználók fő gyülekezőhelye –, Varju belépésével pedig az alsóház kapott egy új versenyzőt, de egyelőre sem ő nem veszélyeztet senkit, sem az ő pozícióját nem ostromolja Kovács Gergely.

Lejtmenet 2.0

Instagramon immár egy jó ideje Magyar Péter a csúcstartó, már bőven túl a 880 ezres számon, úgyhogy ezzel a tempóval – hiszen júliusban 15 plusz követője lett – maximum két hónapon belül át kell szakítania a 900 ezres célszalagot. Ezzel szemben legnagyobb riválisa, Orbán Viktor ezen a platformon is negatívba váltott, vagyis

Az ő rivalizálásukon kívül viszont túl nagy dolgok nem történtek a Meta kisebb platformján, nagyjából ilyen eseménytelenségre számítottunk a nyár kellős közepén – ehhez képest meglepetés, hogy mindössze egy platform volt az öt közül, ahol ennyire nem történt semmi. Bár azt azért kiemelhetjük, hogy Kovács Gergely 200 követőt veszített, míg Semjén Zsoltnak jót tett, hogy felbukkant Tusványoson, hiszen csaknem 100-at nyert.

Fiatalos lendület

A TikTokon látszanak a legérdekesebb mozgások. Magyar Péter 739 400-ról 755 600-ra ugrott (+16 200), ami ismét azt mutatja, hogy rövid videós tartalmai továbbra is nagyon jól teljesítenek és a fiatalok körében még mindig ő a legnépszerűbb politikus. Nem mellesleg átlépte a 750 ezres mérföldkövet is, amit előtte még egyetlen magyar politikus sem – bár ez már egy jó pár mérföldkőnél így volt és értelemszerűen a továbbiakban is így lesz.

Toroczkai László is jelentős növekedést produkált – a Bűnvadászok és Végrehajtó Vizsgálóbizottság elnöki posztja szélesíti az elért embereinek listáját, hiába van kitiltva a Facebookról és az Instagramról – csaknem 11 ezer plusz követőre tett szert. A Mi Hazánk vezetője hosszabb ideje tudatosan építi TikTok-jelenlétét, amelynek eredménye továbbra is látható és

Azt az Orbán Viktort, aki mindössze 1500-zal tudta feljebb tornászni a számlálót a neve mellett, miközben regnálása utolsó hónapjaiban 20–30 ezres növekedéseket is fel tudott mutatni. A többiek gyakorlatilag stagnáltak, bár azt még kiemelhetjük, hogy Márki-Zay Péter hosszú hónapok óta először veszített követőket, ezzel szemben Vona Gábor itt is 300-zal tudta növelni követői táborát. A DK pedig egy csaknem 30 ezres Dobrev Klárát cserélt egy 500 követős Varju Lászlóra.

Lojális bázis

A YouTube-on továbbra is Magyar Péter vezet és a folyamatos országgyűlési közvetítések, valamint sajtótájékoztatók plusz négyezer embert hoztak neki júliusban. Azért az látható, hogy ezek a tartalmak már nem annyira népszerűek, mint mondjuk egy aurafarmolás volt a Tiszán, viszont ettől még stabil növekedési pályán van a kormányfő minden oldala, így egyelőre panaszra nem lehet oka.

Toroczkai László szintén erős hónapot zárt, kétezerrel lett több nézője. Emellett azon kevés magyar politikusok közé tartozik, akik hosszabb videókkal is jelentős közönséget tudnak építeni, ráadásul ezeket a videókat tízezrek várják és nézik folyamatosan – ezt pedig tényleg kevesen mondhatják el, tehát

Orbán Viktor ugyanakkor mindössze egy ezrest tudott összehozni júliusban, Márki-Zay Péter négyszáz, míg Vona Gábor kétszáz új követőt. A DK itt sem csinált túl jó cserét, hiszen Dobrev több mint 4 ezer követővel rendelkezett, utódja pedig mindössze 700-zal, tehát nagyon úgy néz ki, hogy a Demokratikus Koalíció a korábbi kispártok sorsára jut – már ami a Ligát illeti.

És ha már a Ligánál tartunk, akkor egyelőre itt tart a Lájkok Ligája augusztus elején. Talán a legeseménytelenebb hónapot zártuk így a nyár második havában annak ellenére is, hogy a közéleti verkli egy picit sem vesztett lendületéből. Érdekesség bőven maradt, hiszen érkezik az újabb hőhullám, lassan az ideiglenes köztársasági elnököt is ki kellene választani, feláll a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, és augusztus végéig eldől, hogy valóban sikerül-e hazahoznia a kormánynak az uniós pénzeket. Viszont augusztusban két hét szünet is lesz – ha minden igaz – a Parlament és a bizottságok munkájában, tehát ennyivel kevesebb idő marad minderre, ami újabb gyorsítást igényel a kormánytól. Mindenesetre mi itt leszünk egy hónap múlva is, hogy megnézzük, mindez hogyan hatott a pártelnökök népszerűségére.

(Borítókép: Németh Emília / Index)