A konfliktus hátterében elsősorban Gianni Infantino, a FIFA elnökének vitatott üzleti terve áll, amely szerint a világbajnokságok kereskedelmi jogainak egy részét egy új, magántőkével létrehozott vállalatba szervezték volna ki.

A FIFA által felvázolt, húszmilliárd dolláros alaptőkével működő konstrukció jelentős bevételt ígért volna a tagszövetségeknek, ugyanakkor az európai és több más kontinentális szövetség attól tart, hogy az üzleti érdekek túlzottan háttérbe szorítanák a sport szakmai szempontjait. A kritikusok szerint az elképzelés megnyithatná az utat a világbajnokság további bővítése és gyakoribb megrendezése előtt, ami tovább növelné a futballnaptár terhelését.

Tíz év után elűzik a FIFA elnökét?

Az UEFA mellett az észak- és közép-amerikai, valamint a karibi térség 41 szövetségét tömörítő CONCACAF-zóna, az ázsiai konföderáció (AFC) és a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBOL) is elutasította Infantino javaslatát, sőt az európai szervezet már a FIFA-tornák esetleges bojkottját is kilátásba helyezte. A kialakult helyzet azért különösen figyelemre méltó, mert Infantino korábban is próbált nagyszabású, külső befektetőkre épülő reformokat bevezetni, ám ezek akkor támogatás hiányában meghiúsultak.

Infantino 2016 óta vezeti a FIFA-t, elődje, Sepp Blatter korrupciós botrányokkal terhelt időszaka után került a szervezet élére. Újraválasztásai eddig biztosnak tűntek, ám a mostani konfliktus azt jelzi, hogy a labdarúgás irányítása körül ismét komoly hatalmi küzdelem bontakozott ki.

• kapcsolódó cikkek: