GazdaságSzerző: euronews 2026. 07. 16. 4 percnyi olvasás
Az elmúlt három év volt a legmelegebb a világon. A hűtésre fordított energiafelhasználás is emelkedett, a háztartások fogyasztása az EU-ban mindössze hat év alatt megduplázódott.
2026 júniusa volt az eddigi legmelegebb június Nyugat-Európában, és a második legmelegebb globálisan a Kopernikusz szerint. A három legmelegebb év világszerte 2024, 2023 és 2025 volt, ebben a sorrendben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az emelkedő hőmérséklet és a hőhullámok egyre több embert késztetnek a hűtés használatára. Ez Európa-szerte növeli az energiaigényt. A háztartások hűtési energiafogyasztása az EU-ban megkétszereződött 2018 és 2024 között.
Hogyan változott tehát Európa-szerte a hűtési energiafogyasztás? Mely országokban volt a legnagyobb növekedés? És mely országokban a hűtés teszi ki a legnagyobb részt az energiafelhasználásban?
Az EU-ban a hűtésre felhasznált háztartási energia mennyisége jól mutatja, hogy a kereslet hogyan növekszik. A 2018-as 40,5 ezer terajoule-ról (TJ) 2024-re 80,4 ezer TJ-ra nőtt, ami 99%-os növekedés.
2010-ben még csak 15,5 ezer TJ volt, ami azt jelenti, hogy a fogyasztás 420%-kal nőtt 14 év alatt.
A 2018 és 2024 közötti változás Európa-szerte igen eltérő. Ezeket a növekedési rátákat azonban óvatosan kell értelmezni.
Egyes országok, amelyek korábban alig vagy egyáltalán nem használtak energiát a hűtésre, megkezdték a légkondicionálás és más hűtési módszerek alkalmazását. Míg fogyasztásuk alacsony marad, ez nagyon magas százalékos növekedést eredményezhet.
Ausztriában például a háztartások hűtési energiafogyasztása a 2018-as 22 TJ-ról 2024-re 253 TJ-ra emelkedett.
Ezzel Ausztria az az ország, ahol 2018 és 2024 között a legnagyobb mértékben, több mint 1000%-kal nőtt a hűtési energiafogyasztás. Az uniós országok közül Csehországban 244%-kal nőtt a hűtésre fordított energiafelhasználás. Olaszország a harmadik helyen áll 193%-os növekedéssel, ami rávilágít arra, hogy a kereslet továbbra is növekszik még egy olyan országban is, ahol a légkondicionálás már mindennapos.
Magyarországon (171%), Finnországban (163%), Spanyolországban (127%), Szlovéniában (114%) és Görögországban (103%) is több mint kétszeresére nőtt a térhűtésre fordított energiafelhasználás.
Olaszország mellett Spanyolországban és Görögországban tapasztalható növekedés azt mutatja, hogy Dél-Európában hogyan nő a hűtési igény.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül Franciaország 52%-os növekedést ért el, míg Németország viszonylag stabil maradt, mindössze 8%-os növekedéssel.
A nulla a diagramon azt jelzi, hogy nem jelentették a hűtéshez szükséges energiafogyasztást, nem pedig azt, hogy nem nőtt.
A helyiségek hűtésére felhasznált energia aránya a végső háztartási fogyasztásban nagymértékben változik Európa-szerte, ami az éghajlati és földrajzi különbségeket tükrözi.
2024-ben az uniós átlag mindössze 0,84% volt, 1% alatti.
Egyes országokban azonban a hűtés a háztartási energiafelhasználás jelentős részét teszi ki. Ciprus vezet a háztartási energiafogyasztás 16%-ával hűtésre. Két számjegyű Máltán (15%) és Albániában (13,4%), az EU tagjelölt országában is.
Görögországban a háztartások energiafogyasztásának 7,4%-a megy hűtésre. 2% feletti az arány Észak-Macedóniában (3%), Montenegróban (2,9%), Spanyolországban (2,5%), Olaszországban (2,3%) és Horvátországban (2,1%).
Olaszországban (26,3 ezer TJ) a legmagasabb a hűtési energiafogyasztása az EU-ban. Még ennél is fontosabb, hogy az EU teljes összértékének csaknem egyharmadát teszi ki, 32,7%-kal.
Spanyolország a második helyen áll mind részesedésben, mind abszolút fogyasztásban, 17,8%-kal és 14,3 ezer TJ-val. Görögország részesedése a harmadik legmagasabb az EU-ban, 14,8%, ami jóval meghaladja Franciaországot (11,8%).
A tagjelölt országokat figyelembe véve Törökország a harmadik legmagasabb hűtési energiafogyasztással rendelkezik, 13,6 ezer TJ.
A növekvő hűtési igény máris átformálja Európa villamosenergia-piacát.
A 2026. júniusi hőséghullámok idejéna villamosenergia-igény meredeken emelkedett az EU négy legnagyobb gazdaságában,Franciaországban regisztrálták a legnagyobb növekedést. A francia RTE hálózatüzemeltető szerint minden 1°C-os hőmérséklet-emelkedés jellemzően 0,7 GW és 1 GW között növeli az áramigényt, és a hűtés valószínűleg 10-14 GW pluszt jelent a legmelegebb napokon.
A nagyobb kereslet jelentősen megemelte a nagykereskedelmi áramárakat. A megawattóránkénti (MWh) árak Németországban meghaladták a 200 eurót, Franciaországban csaknem a 160 eurót/MWh, Spanyolországban pedig meghaladták a 110 eurót/MWh. A kiugrást nemcsak a növekvő hűtési kereslet, hanem a szűkös kínálat is okozta, mivel a gyenge német széltermelés egybeesett az átmeneti időszakkal.a szokatlanul meleg folyóvíz miatt a francia nukleáris kibocsátás csökkentése.Míg a nagykereskedelmi áremelkedések nem azonnal hatnak át a háztartási számlákra, a hosszan tartó emelések végül megemelhetik a kiskereskedelmi villamosenergia-árakat.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens a Földön, kétszer olyan gyorsan melegszik fel, mint a globális átlag. A FAO adatai szerint 2023-ban a legnagyobb hőmérséklet-emelkedést tapasztaló 10 ország mind Európában volt, ami tükrözi a klímaváltozás kontinensre gyakorolt növekvő hatását.
Napi