Az elmúlt napokban az útépítés világát jól ismerő források arról beszéltek a Világgazdaságnak, hogy kútba eshetett Magyarország legdrágább autópályája, az M100 megépítésének terve. Egyikük egyenesen úgy fogalmazott lapunknak, hogy "azt lelőtték".

Pénteken délelőtt írásban érdeklődtünk az illetékes szaktárca, a Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztériumnál az ügyben. Levelünkben felidéztük, hogy még a választási kampányban hangzott el az ígéret és a bejelentés a Fidesz részéről, hogy megépül az M100-as autópálya, ezért érdeklődünk, hogy hol tart ennek a projektnek a megvalósítása, tervezi-e végrehajtani a Tisza-kormány vagy elvetette a tervet?

Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, amint azonban kapunk reakciót, arról beszámolunk.

M100-as autópálya megépítése: Lázár János utolsó nagy bejelentése

Ahogy arról annak idején a Világgazdaság tudósított, április 10-én a térség akkori országgyűlési képviselője, Erős Gábor konkrét döntést közölt az M100-as autópálya megépítéséről.

– fogalmazott a közösségi oldalán. Hangsúlyozta, hogy ez hatalmas előrelépés a térségben élők számára, hiszen jelentősen megkönnyíti majd a közlekedést, gyorsabbá és biztonságosabbá teszi a mindennapokat. Megerősítette, hogy az M100-as projekt kiírása megtörténik. Jelezte azt is, hogy

• Úny, 
• Máriahalom, 
• Dág, 
• és Sárisáp 

tud majd közvetlenül csatlakozni a gyorsforgalmi úthoz, a bekötő utakat pedig fel kell újítani. Erős Gábor bejelentése nem a semmiből jött, hiszen előtte nem sokkal, március végén nem akárkinek a jelentétében hozta nyilvánosságra, hogy eldőlt az M100-as, egyébként évtizedek óta bizonytalan sorosa.

Aláírták a szerződést az M100-as autópálya első szakaszának megépítéséről – ezt mondta a fideszes országgyűlési képviselő Esztergomban, amikor felszólalt Orbán Viktor nagygyűlésén március 25-én. Ugyanitt Lázár János építési és közlekedési miniszter is ismertette a fejleményt, ő egyenesen kijelentette, hogy "az ígéret valósággá válik."

Pedig Lázár Jánosnak, legalábbis a nyilatkozatai szerint szíveügye volt az M100-as autópálya megépítése. Amikor 2025 novemberében Esztergomban járt, arról beszélt a beruházás kapcsán, hogy a vársot ebből a bezárt helyzetből a vasút mellett a közúti pályán is ki kell szabadítani.

Az akkor még építési és közlekedési miniszterként nyilatkozó Lázár szerint kiemelten fontos, hogy minden megyei jogú várost, így Esztergomot is rákössék az autópálya-hálózatra. Ennek kapcsán felidézte, hogy Magyarországon zajlik Európa talán legnagyobb autópálya-fejlesztése: Győr és Budapest között nyolcsávosítják az M1-et. Ennek költségvetése 800 milliárd forint.

Az M1-bővítés tervei alapján az első, 60 kilométeres szakasz kivitelezése három éven át tart majd (2028-ban adják át – a szerk.) és a tárcavezető szerint az a kérdés, hogy ezalatt hozzákezdenek-e az M100-as autópálya építéséhez is, ami mintegy 30 kilométer.

Ez a szakasz Úny, Kesztölc és Esztergom irányban kapcsolja rá a sztrádára a várost, ami elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez. Lázár János felhívta a figyelmet, hogy Esztergom iparűzésiadó-bevétele évi kilencmilliárd forint, ami több, mint a hasonló méretű települések átlagos összege, de ezzel együtt is fontosnak tartja az Orbán-kormány ezt a beruházást.

Három részre fogják osztani:

1. 2026 januárjában kiírják az első szakaszt, ami az M1-es autópálya és Úny között húzódik,
2. és kiírják az Esztergom–Kesztölc-részt is.
3. Úgy és Kesztölc között viszont négy hídra és három alagútra lesz szükség, ez a legdrágább elem, amelynek a további tervezésére még várni kell.

Az első két szakasz összesen 20 kilométer, ezt 2026 tavaszán „letendereztetik” és várhatóan az azt követő 2,5 évben meg is tudják építeni. A márciusi-április bejelentés Erős Gábortól és Lázár Jánostól tehát ezt az állapotot fixálta. De tavaly novemberben utóbbi azt is aláhúzta, hogy

Hozzátette, hogy lesz M1-es bekötés, ez egy gigantikus beruházás, ráadásul Kesztölcnél bekötik az M10-est is 20 kilométer hosszan, négy sávon.

Magyarország legdrágább autópályája: így lehet rá pénzt szerezni

Lázár János szerint az M100-as „bele fog kerülni 400 milliárdba”. Hogy pontosan milyen forrásokból áll össze ez az összeg, azt nem részletezte. Ugyanakkor 2025 augusztusában az derült ki, hogy részben magántőkéből épülhet meg az M100-as autóút. A szaktárca akkor azt írta a Világgazdaságnak, hogy előzetes egyeztetések zajlanak az M100-as Esztergom és M1-es autópálya közti összeköttetés megvalósításával és lehetséges finanszírozási konstrukcióival kapcsolatban.

Az 1. számú főút és az M1-es autópálya között a 2x1 sávos főút, valamint az M1 autópálya–M100 autóút teljes értékű csomópontjának kivitelezése az M100 projekt teljes műszaki tartalmának részét képezi, azonban nem állami beruházásban, hanem a már meglévő koncessziós szerződés keretében valósul meg.

Lapunknak Szimicsku László, az MKIF kommunikációs igazgatója korábban jelezte, hogy az M1-es és az M100-as csomópontjának megépítése a feladatuk, ezt tartalmazza a koncessziós szerződés is, azonban maga az M100-as megépítése nem tartozik a szerződéses feladataik közé.

Ennek ellenére a beruházó, azaz az állam dönthet úgy, hogy koncessziós eljárást ír ki egy-egy gyorsforgalmira, amin akár a Magyarországon jelenlévő koncesszorok, az MKIF, az M5-öst üzemeltetője, illetve a M6-os koncessziós jogai birtokló cégek is indulhatnak.

Érdemes felidézni, hogy tavaly májusban még azt lehetett tudni, hogy a kormányzati ciklusnak a végén, a következő elején, de még 2026-ban hozzá akarnak kezdeni a gigantikus autópálya-építésnek. Ez a jelző nem túlzás:

amit az is indokol, hogy tíz alagutat kell létrehozni 35 kilométer hosszon. Az aprólékos, pontos tervezés abszolút indokolt, tekintve, hogy ez az ország egyik legértékesebb területe. Lázár János viszont legutóbb már csak 400 milliárdos összeget említett. Hogy azért, mert csökkent esetleg a műszaki tartalom, nem derült ki.

Miért van szükség az M100-asra és az M10-esre?

Ha a Tisza-kormánynál valóban lekerült a napirendről az M100-as ügye, az sokakat érinthet. Egyes vélemények szerint ennek a térségnek elemi érdeke, hogy az új autópályák (M100-as és M10-es) megépüljenek. Aki megpróbált már bejutni autóval Budapestre a 10-es úton a reggeli órákban, az tudja, miért,

Igaz, a 2-es vasútvonal éppen itt fut, amelyet nemrégiben teljes körűen modernizáltak, például csak új Stadler-szerelvények közlekednek.

De nemcsak az ingázókról van szó, hanem a teherforgalomról is, ami túlzás nélkül brutális. Ráadásul a 40 tonnás kamionok olyan kistelepüléseken haladnak át, mint Piliscsaba, Pilisjászfalu vagy éppen Páty és Perbál. A gyorsforgalmi utak éppen ezeket a sűrűn lakott agglomerációs falvakat és városokat mentesítenék.