GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 01. 6 percnyi olvasás
Egymást követték a magyar gazdaságot és közéletet érintő hírek.
Az OECD országjelentése szerint azért lehet szükség reformokra, mert a magyar gazdaság a koronavírus-járvány utáni erős fellendülést követően nem növekedett megfelelő ütemben, azonban 2026-tól fokozatos fellendülés várható, amit bizonyos intézkedések erősítenének. A héten az is kiderült, hogy a vényköteles gyógyszerek áfáját a kormány eltörli, azonban az intézkedés nem minden készítménynél okoz majd látványos áresést, a kampányban pedig Magyar Péter egészen mást ígért.
Miközben a Paksi Atomerőmű hamarosan teljesen leállhat és Európa az aszályos időjárással küzd, addig a görög PPC Group felvásárolta a Királyegyháza közelében található naperőművet, mivel a vállalat szerint a magyar piacban nagy növekedési potenciál van. Mindeközben Bulgária váratlan ötlettel rukkolt elő es közölte, hogy Magyarországtól és Lengyelországtól vásárolna MiG-29-es alkatrészeket, hogy biztosítani tudja légterét. A Duna Aszfalt afrikai infrastruktúra projektjét pedig az Orbán-kormányok ismert kritikusa, a Tisza-kormányt támogató Afrika-szakértő és volt diplomata Suha György vette védelmébe.
Az OECD friss országjelentése szerint a magyar gazdaság 2022 második felében megtorpant, és azóta is gyengén teljesít.
Az inflációs sokk, a magas kamatok és a bizonytalan nemzetközi környezet visszavetette a beruházásokat.
2024 óta a háztartások fogyasztása húzza a növekedést, miközben a vállalati beruházások továbbra is alulteljesítenek. A szervezet a 2025-ös 0,5 százalékos növekedés után 2026-ra 1,9, 2027-re 2,2 százalékos GDP-bővülést vár.
Ezt a reálbérek emelkedése, az szja-csökkentése, a fogyasztás és 2026 végétől az uniós források felszabadítása támogathatja, az ipari kapacitások kihasználásához azonban a külső kereslet érdemi erősödése is szükséges.
Az OECD szerint az idősödő társadalom és a klímaváltozás miatt 2070-ig a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő új költségvetési mozgásteret kellene teremteni.
Rövid távon a kevésbé hatékony adókedvezmények és támogatások leépítése, középtávon pedig a nyugdíjrendszer és az állami kiadások reformja segíthetne
− olvasható a jelentésben, ami
a nyugdíjkorhatárt és a nők kedvezményes nyugdíjazásának feltételeit a várható élettartamhoz kötné, valamint korlátozná a 13. és a 14. havi nyugdíjat.
Az adórendszerben az OECD szélesebb adóalapot, nagyobb vagyon-, ingatlan- és tőkejövedelem-adóztatást, egyes kedvezményes áfakulcsok felülvizsgálatát és progresszív személyi jövedelemadó bevezetését javasolja.
Ezenkívül fokozatosan kivezetné a különadókat, a forgalmi típusú terheket, valamint az ár- és árrésszabályozásokat.
A jelentés emellett a kkv-k termelékenységének javítását, különösen a nők munkaerőpiaci részvételének növelését, továbbá a klímakockázati biztosítások, a területhasználati szabályok és az önkormányzati kockázatmegelőzési tervek megerősítését sürgeti.
Szeptember 1-jétől megszűnik a vényköteles gyógyszerek áfája, a betegek többsége azonban nem számíthat látványos áresésre.
Dr. Zsikla Kincső gyógyszerész szerint külön kell kezelni a társadalombiztosítás által támogatott, hatósági áras készítményeket és a vényköteles, de szabadáras gyógyszereket. Előbbiek minden patikában ugyanannyiba kerülnek: egy jelenleg 659 forintos vérnyomáscsökkentő ára például 628 forintra csökkenhet, ami mindössze 31 forintos megtakarítás.
A szabadáras készítményeknél nagyobb lehet a különbség.
Egy 4259 forintos fájdalomcsillapító por ára elvileg 4056 forintra mérséklődhet, vagyis 203 forinttal lehet olcsóbb. A végső fogyasztói árat azonban továbbra is a patikák határozzák meg, és a nagykereskedők is módosíthatják áraikat, ezért nem biztos, hogy az áfacsökkentés teljes összege eljut a vásárlókhoz.
A gyógyszerész számítása szerint aki havonta 20 ezer forintot költ vényköteles gyógyszerekre, szeptembertől nagyjából 19 ezer forintos kiadással számolhat.
Dr. Kurucz Dóra gyógyszerész arra hívta fel a figyelmet, hogy a tb-támogatott gyógyszereknél a beteg csak a térítési díjat fizeti, a fennmaradó részt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) állja. Emiatt az áfamentesség előnyéből a NEAK is részesül.
Egy 1857 forintos, rilmenidin hatóanyagú vérnyomáscsökkentő fogyasztói ára 1769 forintra csökkenhet, miközben a beteg által fizetett összeg 887-ről körülbelül 845 forintra mérséklődhet, vagyis 42 forinttal lesz alacsonyabb.
A legtöbb támogatott készítménynél így csak néhány tíz forintos megtakarítás várható. Az intézkedés a vény nélküli gyógyszerekre nem terjed ki: ezek áfája továbbra is 5 százalék marad, bár Magyar Péter a kampányban többször is arról beszélt, hogy győzelem esetén a Tisza-kormány minden gyógyszer áfáját megszünteti.
A görög PPC Group egy 57,5 megawattos naperőmű-portfólió felvásárlásával belépett a magyar energiapiacra. A társaság 100 százalékos tulajdonában álló PPC Renewables a Greenvolt Grouppal állapodott meg a Baranya vármegyei Királyegyháza közelében működő fotovoltaikus erőmű átvételéről.
A létesítmény 2024 júliusában kezdte meg a termelést, várható élettartama meghaladja a harminc évet.
A megállapodás egy ugyanebben a térségben fejlesztett, 49 megawattos akkumulátoros energiatároló rendszer későbbi megszerzésének jogát is tartalmazza.
A naperőmű bevételeit egy 25 éves, államilag támogatott, rögzített árú villamosenergia-értékesítési szerződés védi a piaci árak ingadozásától.
A magyarországi belépés a PPC 2026–2030-as növekedési stratégiájának része, amely 24 milliárd eurós beruházási programmal a csoport beépített kapacitásának megduplázását célozza.
A vállalat Görögországtól Közép- és Délkelet-Európáig egységes regionális tisztaenergia-platformot akar létrehozni.
A PPC Magyarországot Európa egyik legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező tisztaenergia-piacának tartja. A vállalat kiemelte, hogy a hazai stratégia 2030-ra 12 gigawattra emelné a telepített napelemes kapacitást, miközben a szabályozási környezetet stabilnak és kiszámíthatónak minősítette.
A csoport Magyarország mellett Lengyelországban és Szlovákiában is terjeszkedik: a három új piacon összesen 2,2 gigawatt megújulóenergia-termelő és energiatároló kapacitást fejlesztene. Konstantinos Mavros vezérigazgató-helyettes szerint a királyegyházi projekt egyszerre bővíti a földrajzi jelenlétet és erősíti a regionális portfóliót.
A tervek szerint 2030-ra a PPC beépített kapacitásának 45 százaléka Görögországon kívül működik majd, nap-, szél- és vízerőművekkel, földgázos termeléssel és energiatárolókkal.
Dimitar Sztojanov bolgár védelmi miniszter levélben érdeklődött arról, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak milyen tervei vannak leszerelt MiG-29-eseikkel. Amennyiben valamelyik ország nyitott az együttműködésre, Szófia szakértőket küldene az eszközök állapotának és felhasználhatóságának felmérésére.
Bulgáriának azért van szüksége pótalkatrészekre, hogy MiG–29-eseivel továbbra is fenntarthassa a Graf Ignatievo légibázisról 1952 óta ellátott fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatot.
Sztojanov ezzel párhuzamosan használt F-16-osok beszerzéséről is tárgyal, mivel az ország saját gépekkel és pilótákkal akarja biztosítani légterét.
A bolgár légierő jelenleg nyolc F-16 Block 70-es vadászgéppel, tizenkét MiG-29-essel és hét Szu-25-ös csatarepülőgéppel rendelkezik.
Magyarország 2010. december 31-én vonta ki hivatalosan a MiG-29-eseket, az utolsó kiképzőrepülést december 7-én hajtották végre Kecskeméten.
A légierő azóta kizárólag Saab JAS 39 Gripeneket használ: a flotta tizenhat együléses Gripen C-ből és két kétüléses Gripen D-ből áll.
A legújabb gépek június 18-án érkeztek a vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárhoz. Az eseményen a svéd-magyar katonai együttműködés húszéves évfordulójáról és Raoul Wallenberg embermentő tevékenységéről is megemlékeztek.
A bolgár érdeklődés azért különösen érdekes, mert a 2026-os választási kampányban a Tisza Párt politikusai a kecskeméti bázison tárolt MiG-29-es alkatrészek ellopásáról beszéltek.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szerint ismeretlenek átvágták a kerítést, és minősített lokátoralkatrészekhez fértek hozzá.
A politikus szerint az eset egyenesen a honvédelem összeomlására utalt.
A rendőrségi és minisztériumi vizsgálat később megállapította, hogy nem történt lopás: az alkatrészeket a Honvédség szabályosan értékesítette, az „eltűnésüket” adminisztrációs hiba okozta. Ruszin-Szendi ezután azt kifogásolta, hogy az előző kormány ezt nem közölte időben a nyilvánossággal.
Suha György Afrika-szakértő, az Orbán-kormány régi kritikusa és a Tisza Párt ismert támogatója védelmébe vette a Duna Aszfalt Kasomeno-Mwenda Corridor Projectjét. A volt gambiai tiszteletbeli konzul, bécsi ENSZ-képviseletvezető és korábbi miniszteri biztos a beruházáshoz kapcsolódó 101 milliárd forintos állami kötelezettségvállalás ügyében szólalt meg.
A Külügyminisztérium az Eximbank négy, összesen mintegy ezermilliárd forintos finanszírozási ügylete miatt tett feljelentést.
Suha elismerte, hogy a kötvényjegyzés tulajdonosi jóváhagyása – az Eximbank igazgatósága helyett, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részvételével – nem a banki jó kormányzás mintapéldája, de
a projektet nem tartja „kamuprojektnek” és a két érintett ország „legmagasabb kockázati kategóriája” is jól hangzik, csak az afrikai üzleti valósághoz nem sok köze van.
A beruházás 184 kilométer gyorsforgalmi út, a Luapula folyón egy 345 méteres határhíd, új határállomás, raktárak, parkolók és útdíjrendszer kivitelezését foglalja magába Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Az út mintegy 500 kilométerrel rövidítené le a réz-, kobalt- és koltánbányák kapcsolatát Tanzánia indiai-óceáni kikötőivel.
Katanga adja a világ kobalttermelésének több mint 70 százalékát, és a rézkitermelésben is meghatározó szereplő.
Suha szerint az útdíjat multinacionális bányászati és logisztikai cégek fizetnék, a kamiononként több száz dolláros díjat pedig bőven ellensúlyozná a többnapos határvárakozás kiváltása. A projekt elkülönített cégekre épül, ezért szerinte az országkockázat nem azonos a projektkockázattal.
Nyersanyag alapú hitelezés, kötetlen finanszírozás, úgynevezett gyűrűzött projektfinanszírozás: ezek mind létező, működő, sikeres pénzügyi modellek
− mutatott rá Suha.
A szakértő úgy véli, ez az egyetlen magyar afrikai beruházás, amely valódi sikerrel kecsegtet, az építkezés pedig már megkezdődött, így a bukás nemzetközi visszhangot keltene.
A pénzügyi kockázatot a cégcsoport viseli, a kötvényfinanszírozást pedig három év sikertelen bankkeresés után az Eximbank és az MFB hagyta jóvá − közölte a Duna Aszfalt közölte.
Napi