GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 01. 3 percnyi olvasás
Az áramhiány mellett most már vízhiány is fenyeget.
A kormány védelmi munkacsoportjának az ülésén a vízbiztonság megőrzéséről is döntöttek - jelentette be szombat délelőtt Magyar Péter miniszterelnök.
A kormányfő kiemelte, hogy a kabinet folyamatosan kapcsolatban van az osztrák és a szlovák vízügyi hatóságokkal.
Ausztria és Szlovákia egyébként az interneten terjedő dezinformációkkal szemben nem vezetett be olyan vízügyi korlátozást, amely csökkentené a Duna Magyarországra érkező vízmennyiségét.
A Duna vízállását elsősorban a vízgyűjtő területeken elmaradó csapadék határozza meg, ezért a következő napokban további apadásra kell felkészülnünk.
A kormányfő pénteken arról beszélt, hogy sok helyen jelezték: Ausztria, Németország és Szlovákia visszafogja a Duna vizét, ezért Orbán Anita külügyminiszter felvette a kapcsolatot a kollégáival, aminek eredményeként megállapították, hogy a Duna vizének visszafogása jelenleg nem látszik sehol sem.
Csakhogy később Magyar Péter arról is beszélt, hogy ő is tudja, a vízszintje egyre lejjebb van, és ez részben azért következik be, mert Ausztriában a Duna felső szakaszán egyre több duzzasztómű, erőmű működik, amely visszafogja a hordalékot.
Nem hoz hordalékot, ami lerakódna és ezért egyre lejjebb vájja saját medrét, ezért a folyó egyre mélyebbre kerül
– fogalmazott. Vagyis egy közvetett összefüggést mégis felvázolt Magyar Péter az osztrák dunai erőművek és a magyar szakaszon tapasztalható drámai vízszint között.
Visszatérve Magyar Péter szombati bejelentéséhez, a kormány felkérte a vízügyi szerveket, hogy minden olyan térségben, ahol az ivóvízellátás biztonsága ezt indokolja, haladéktanul rendeljék el a harmadfokú vízkorlátozást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden nem létfontosságú vízfelhasználást korlátozni kell.
Ennek részeként locsolási tilalom lép életbe a sportpályákon és a stadionokban is.
Ivóvízzel ezekben a napokban nem lehet füvet locsolni, díszfelületeket mosni vagy látványelemeket működtetni, vagy éppen medencéket feltölteni, mert minden csepp víz számít.
Magyar Péter ennek a tilalomnak a szigorú betartását kéri minden magyar embertől.
Szerinte egy olyan vízügyi rendszert örökölt a kormány, amely nem tartja meg az érkező vizet, hagyta eltűnni és beszántani az öntöző és egyéb csatornák jelentős részét.
Paks működését, az ivóvízellátást és az energiabiztonságot szolgáló beruházások elmaradtak vagy éveket késtek. Ezt a rendszert kell most egyszerre működésben tartaniuk, megvédeniük és alapjaiban újjáépíteniük.
Továbbra is arra kérik a nagyfogyasztókat, az önkormányzatokat, az intézményeket, a munkáltatókat és minden magyar embert, hogy lehetőségeik szerint csökkentsék az áramfogyasztást a legkritikusabb 17 és 22 óra közötti idősávban.
Az elmúlt napokban számtalan valótlan állítás látott napvilágot, amelyek alkalmasak a lakosság megtévesztésére. Az egyik ilyen téves vélemény, hogy a Duna felső szakaszán bőven van víz, de Magyarországon valamit rosszul csinálunk, hiszen itt szinte kiszárad a Duna és negatív rekordokat döntöget a vízállás - kezdte szombati közleményét az Országos Vízügyi Hatóság (OVH).
A másik szintén gyakran felvetődő tévhit, hogy a felvízi országok "visszatartják" a Dunát és emiatt nincs Magyarországon víz.
Ezekkel a téves állításokkal szemben az a tény, hogy a Duna nemzetközi vízfolyás, így egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészletével korlátlanul
- emeli ki az OVH.
A Duna vízkészletének használatát több szintű szabályozás határozza meg. Nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, kétoldalú államközi megállapodások és a nemzeti vízgazdálkodási előírások.
A Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább, vagyis a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul bocsátják tovább az alvízi szakaszokra. A jelenlegi természetes vízhozam azonban minden korábban mért értéknél alacsonyabb.
A vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, azonban a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani.
Hosszabb időléptékben a beérkező természetes vízhozamot tovább kell vezetniük, miközben az üzemeltetésnek meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak.
A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam, nem pedig a vízlépcsők tartós vízvisszatartása - írja a közlemény.
Ausztriában 12 db duzzasztó működik, amely bár rövid távú megoldást lehetővé tesz, de alapjaiban nem oldja meg a klímaváltozás okozta sokkot.
Magyarországon a Dunán nem működik olyan vízlépcső, amely lehetőséget biztosítana a nagyvízi időszakokban történő vízkészlet-felhalmozásra és az azt követő szabályozott vízpótlásra.
Ennek következtében a hazai Duna-szakasz vízjárása közvetlenül követi a rendkívül alacsony természetes vízhozam alakulását, amely a jelenleg tapasztalható, történelmi léptékű kisvízi vízállások kialakulásához vezet.
Napi