Napra pontosan 160 évvel ezelőtt, 1866. augusztus 1-jén indult el a városi lóvasút menetrend szerinti közlekedése. Noha nem volt épp olcsó, de az első pesti lóvasút akkora siker lett, hogy hamarosan újabb vonalakat nyitottak, behálózva az egész várost. Amilyen gyorsan azonban felkapták a síneken közlekedő, lóhajtotta járműveket, olyannyira pillanatok alatt el is tűntek pár évtizeddel később. A XX. századra ugyanis szinte teljes egészében villamosok vették át a lóvasutak helyét a fővárosi közlekedésben.

35 perc alatt érhettünk a Kálvin tértől Újpestre lóvasúttal

Károlyi Sándor gróf nevéhez köthetjük az első pesti lóvasút létrejöttét: ő kezdeményezte az építkezést, melyet 1965-ben meg is kapott. Mai szemmel nézve pillanatok alatt lerakták a síneket: 1966. július 30-án délután 4 órakor meg is tarthatták az ünnepélyes megnyitót, majd két nappal később, augusztus 1-jén el is indulhatott a menetrendszerinti járat, mely a Kálvin tér (akkori nevén Széna tér) és Újpest között közlekedett, az út pedig 35-37 percet vett igénybe. 

„Képzelhetik önök, hogy nagy volt az érdekeltség a közönség részéről s a lelkesülés, midőn az öt kocsi, a városi hatóság több tagjával, – élünkön az alpolgármesterrel – sok úri nővel, szép leánynyal, részvényesekkel, polgárokkal s egy egész kocsi, csupa újságírókkal — megindult. Az egyik kocsiból harsogott az ott elhelyezett népzenészek hangszereiről a vidám induló s a többi kocsin is folytonos vidámság és jókedv uralkodott, mialatt a harminczhat percznyi utazás után a vonat Uj-Pestre megérkezett” – idézi a PestBuda oldalának cikke a Magyarország és a Nagyvilág című korabeli lap beszámolóját.

Mennyit kellett fizetni a lóvasútért?

A korabeli viszonyokhoz képest aránylag drágának számított a lóvasút igénybevétele, még úgy is, hogy a gyári munkások 25 százalékos kedvezménnyel vehettek jegyet. Az első osztályon 20, a harmadosztályon 10 krajcárt kellett fizetni. Összehasonlításképp: a népkonyhán ekkoriban 7 krajcárért lehetett étkezni.

A lóvasút pillanatok alatt rendkívül népszerű lett: sorra nyitották az újabb vonalakat. Nem véletlenül: míg az omnibusz 14, egy lóvasúti kocsi 30-40 főt is tudott egyszerre szállítani. A hálózat 1889-re érte el a legnagyobb kiterjedését: 45,8 kilométeren 350 kocsi közlekedett, 1200 lóval. Aztán megérkeztek a villamosok, melyek pillanatok alatt kiszorították a lóvasutat a XIX. század legvégén. Az utolsó lóvasút a Margit-szigeten üzemelt 1928-ig. A szintén lóvontatású omnibusz egy évvel tovább, 1929. november 5-ig húzta.