A becslések szerint több mint 50 ezer ember próbált meg rövid idő alatt Marokkóból átjutni a spanyol fennhatóságú Ceutába, amely évtizedek óta az Európai Unió egyik legérzékenyebb külső határpontja. A mindössze 18,5 négyzetkilométeres enklávé egyszerre jelent biztonságpolitikai kihívást, humanitárius feladatot és diplomáciai feszültségforrást Spanyolország, Marokkó és az Európai Unió számára.

„A legtöbben most azon vitatkoznak, hogy pontosan hányan voltak. Szerintem már nem ez a legérdekesebb kérdés. Sokkal inkább az, hogy hogyan történhetett meg egyáltalán. A biztonságpolitikában ugyanis van egy alapszabály: ekkora tömeg nem indul el egyszerre magától” – kezdi bejegyzését a szakértő, aki egy lehetséges választ is vázolt:

Információ, komoly szervezés és embercsempész-hálózatok kellenek hozzá. És kell egy pillanat is, amikor valamiért már senki sem állítja meg őket

– írta, majd kifejtette, hogy három kérdés foglalkoztatja:

„Miért nem akadályozta meg Marokkó ezt a tömeges átkelést? Nehéz elképzelni, hogy egy ekkora szerveződést ne láttak volna, vagy ne ismerték volna a főbb szereplőit. Kik és mit akartak ezzel elérni?”

A beözönlő emberek valójában csak a felszín

Tarjányi Péter szerint ennek az eseménynek nem pusztán az volt a lényege, hogy emberek átjussanak a határon, inkább egy megfigyelés lehetett a célja, az ugyanis „egy ilyen eseményből rengeteget lehet megtudni” az ország stratégiai védelméről.

Milyen gyorsan reagál Spanyolország? Mikor vezénylik ki a hadsereget? Mit lép az Európai Unió? Hol vannak a határvédelem gyenge pontjai?

– ezekre a kérdésekre Európa szempontjából nem túl felemelő választ kaptak.

Tarjányi Péter szerint az ilyen akciókat a biztonságpolitikában tesztnek hívják. „Nyilván nem a kerítést tesztelték. Hanem Spanyolországot” – tette hozzá.

„Ezért most nem a migránsokat kell nézni, hanem azt, hogy milyen folyamat indította el őket. Mert a biztonságpolitikában a tömeg szinte soha nem az ok. A tömeg mindig a következmény. A kérdés tehát nem az, hányan érkeztek, hanem az, hogy ki írta meg ezt a forgatókönyvet” – vonta le a következtetést a biztonságpolitikai szakértő.

„Figyelnünk kell, mert álláspontom szerint amit most látunk az csak a valóság egy kis része a teljes kép még rejtve van…” – figyelmeztetett Tarjányi Péter.