Július 30-án, csütörtökön járt miniszterelnöki találkozón Budapesten Magyar Péternél Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke, egyben a kizárólag a német tartományban működő jobbközép-kereszténydemokrata CSU elnöke.

A mindössze párórás találkozó abban a tekintetben különösen látványos eredményt nem hozott, hogy a felek nem jelentettek be új beruházást, vagy egy új konkrét nagyvonalú projektet, azonban már a találkozó létrejötte is sokat számít, hiszen

Pedig közös témák akadnának bőven: Magyarország és a hivatalosan Bajor Szabadállamnak nevezett – és ezt előszeretettel hangsúlyozó – német tartomány közötti kereskedelem összértéke 2023-ban meghaladta a 18 milliárd eurót, miközben olyan bajor cégek működnek Magyarországon mint a BMW, az Audi, a Siemens, vagy a Knorr-Bremse, amelyek köré konkrét magyar beszállítói hálózat épült ki.

A találkozó szimbolikus létrejötte mellett azonban így is van egy fontos, kézzelfogható, ám annyira nem kihangsúlyozott eredménye: ez pedig

ami nagy fordulatot jelent az elmúlt évek mélypontja, a formálisan fagyos és idegenkedő, a gyakorlatban pedig csak informálisan fenntartott politikai kapcsolathoz képest.

A személyes kapcsolatokat ismét felváltják az intézményi kapcsolatok

A magyar–német – és ezzel a magyar–bajor – kapcsolatok már a 2010-es évek végén megromlottak a jogállamisági viták, valamint a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) közötti konfliktusok miatt.

A viszonyt tovább élezte a 2019-es európai parlamenti kampány, amelyben az akkor még EPP-ben politizáló Fidesz a szintén néppárti Jean-Claude Junckerrel és a bajor CSU-s Manfred Weberrel szemben folytatott negatív üzenetekkel kampányolt. A feszültségek nyomán a Fidesz pártcsaládi tagságát 2019-ben felfüggesztették – érdekességképp, a KDNP-jét nem –, majd Orbán Viktorék 2021-ben végleg ki is léptek mind a pártcsaládból és annak EP-képviselőcsoportjából.

A fordulatban az uniós feszültségek mellett a bajor belpolitika is szerepet játszott: az Orbán Viktorral kifejezetten jó viszonyt ápoló Horst Seehofer 2018-ban a bajor miniszterelnöki, 2019-ben pedig a CSU pártelnöki posztjáról távozott, akit mindkét pozíción a Fidesszel szemben jóval kritikusabb Markus Söder követte.

Söder elődjével ellentétben már nem hívta meg Bajorországba a CSU bundestagbeli csoportjának kihelyezett üléseire az egykori magyar kormányfőt, mint ahogy Seehofer tette azt kétszer is, valamint a most újraéleszteni kívánt, 1991-ben létrehozott bajor–magyar közös kormánybizottság sem ülésezett eddig az ő pártelnöksége alatt, így a formális kapcsolatok a Fidesszel megszűntek.

hiszen a német tartományt és az országot továbbra is sok gazdasági és kereskedelmi érdek és kérdés fűzte egymáshoz, ugyanakkor a legmagasabb, vezetői szintű kapcsolatokat felváltották a leginkább hivatali szintű, valamint az informális kapcsolatok.

Mind a CDU, mind a CSU pártalapítványai (előbbi a Konrad Adenauer Stiftung, utóbbi a Hanns-Seidel Stiftung) továbbra is tartottak rendezvényeket a Fidesz pártalapítványával, a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal, ami lehetőséget adott a Fidesz és a CSU politikusainak a párbeszédre – mint az Átlátszó és a Süddeutsche Zeitung korábbi oknyomozó cikkéből kiderült, ezek többnyire kulturális vagy történelmi estek voltak, vagy hasonló, szintén elég kötetlen formátumú rendezvények, miközben a Fidesz részéről például Gulyás Gergelynek és Navracsics Tibornak is megmaradtak a német, illetve bajor kapcsolataik.

Ezek a párbeszéd mellett a német kereszténydemokrata kritikáknak a becsatornázásaira is alkalmasak voltak, ahogy informálisabb keretek között a még mindig szoros gazdasági és kereskedelmi ügyek megvitatására is.

Ugyanakkor a legmagasabb szintű formális kapcsolatok egyértelműen befagytak mind a Fidesz és a CDU, mind a Fidesz és a CSU között. Az egyre inkább távolodó ideológiai különbségek, valamint az Oroszországhoz fűződő viszony közötti ellentét mellett a Fidesz, valamint az uniópártoknak nevezett CDU/CSU között azonban ezek az informális csatornák is elkezdtek valamelyest visszaesni, amiért

Weidel ellenzéki párt vezetőjeként és kancellárjelöltjeként ezalatt a pár évben többet járt Budapesten, mint a 2010 és 2026 között a mindenkori német kancellár.Ráadásul egyik találkozóján Orbán szinte kormányfői minősítésben fogadta Weidelt – a két fél még saját országuk zászlóik előtt közös sajtótájékoztatót is tartott a Karmelitában.

Akár már idén ősszel ülésezhet a bajor–magyar kormánybizottság

Ugyan a CSU-ban – valamint a CDU-ban is – még vannak olyan politikusok, akik a mélypontra jutott kapcsolatok ellenére is aktívan fenntartották fideszes kapcsolataikat, a választás eredménye teljesen új helyzetet hozott.

Az elmúlt tíz évben ugyanis az uniópártoknak nevezett CDU/CSU-val szemben gyakran ellenséges hangot megütő, azok legnagyobb politikai riválisához közeledő Fidesz helyett a Magyar Péter vezette Tisza Párt nyert, amely ugyanúgy annak az Európai Néppártnak a tagja, aminek az uniópártok is – sőt, a németek adják az EPP legnagyobb delegációját, a bajor Manfred Weberen keresztül pedig nemcsak a pártcsalád, hanem a képviselőcsoport elnökét is.

A német kereszténydemokraták részéről pedig hamar elindult a közeledés a megválasztott miniszterelnök felé: mind Friedrich Merz kancellár (és CDU-elnök), mind Markus Söder bajor miniszterelnök (és CSU-elnök) az elsők között gratulált Magyarnak a győzelméhez, valamint meghívták mindketten Németországba – előbbi Berlinbe, utóbbi pedig Münchenbe.

A találkozók megszervezését már a választást követően megkezdték a felek, és ezekből az előbbi már megvalósult, utóbbi pedig végül egy budapesti látogatásban öltött testet, de a Söder és Magyar közötti miniszterelnöki találkozó előtt Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes részt vett a CSU bundestagbeli csoportjának a nyári elvonulásán.

Az informális viszonyt így ismét inkább a kormányközi, intézményesített kapcsolatok felé sodornák: mint Söder a Magyarral tartott közös sajtótájékoztatójukon is elmondta, újjáélesztenék a legutoljára még Seehofer miniszterelnöksége alatt ülésező bajor–magyar kormánybizottságot,

Mint a bajor államkancellária szóvivője az Indexnek fogalmazott, a bajorok szerint a kormánybizottság egy már 1991 óta jól bevált együttműködési keret, amit most politikailag is fel kívánnak éleszteni.

Markus Söder miniszterelnök és Magyar Péter miniszterelnök tárgyalását követően a fókuszban a gazdaság, a tudomány és a technológia területén megvalósuló konkrét projektek állnak – különösen az autóipar, az e-mobilitás, a szakemberellátás, a kiber- és drónvédelem, a repülő- és űripar, valamint az okos mezőgazdaság területén. A következő ülést a tervek szerint még ebben az évben megtartják Münchenben

– mondta a kormánybizottság lehetséges feladatairól a szóvivő, aki hozzátette, a globális bizonytalanságok idején különösen felerősödnek az ilyen regionális szintű együttműködések.

A cél a Bajorország–Magyarország ipari és innovációs tengely célzott megerősítése – Bajorországgal mint technológiai és kutatási központtal, és Magyarországgal mint fontos közép-európai gyártási partnerrel

– fogalmazott, megismételve a két miniszterelnök, valamint Orbán Anita által korábban megismételt gondolatot, miszerint Magyarország és a német tartomány egymásnak nem riválisa, hanem kiegészítő partnere.

(Borítókép: Magyar Péter találkozik Dr. Markus Söderrel 2026. július 30-án. Fotó: Németh Kata / Index)