A KSH csütörtökön közzétett gyorsjelentése szerint a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A nettó átlagkereset ennél is nagyobb ütemben, 11 százalékkal nőtt, a reálkereset – vagyis az infláció hatásától megtisztított bér – pedig 9 százalékkal emelkedett.

Ez utóbbi azért fontos, mert azt mutatja: a fizetések az áremelkedés felett bővültek, így a háztartások vásárlóereje ténylegesen erősödött. A fogyasztói árak ugyanis egy év alatt mindössze 1,8 százalékkal nőttek.

Miért nőtt gyorsabban a nettó bér, mint a bruttó?

A jelenség kulcsa az adópolitikában rejlik. A nettó kereset gyorsabb emelkedését több, egymásra épülő adókedvezmény magyarázza.

Egyrészt a 2025. július 1-jétől, majd 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény – vagyis az az összeg, amellyel a gyermeket nevelők kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek.

Másrészt több, anyákat érintő könnyítés: a három gyermeket nevelő anyák szja-mentessége 2025 októberétől, valamint a két gyermeket nevelő, 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák kedvezményének bővítése 2026 januárjától.

Ezek együttes hatása az, hogy ugyanabból a bruttó bérből többen visznek haza nagyobb nettó összeget, mint korábban. A nettó bérek dinamikája így hónapok óta felülmúlja a bruttóét.

A medián, ami többet mond az átlagnál

Az átlag mellett érdemes a mediánértéket is nézni, mert az sokszal pontosabb képet ad a tipikus magyar fizetésről. A medián az a bérszint, amelynél a dolgozók fele kevesebbet, fele többet keres – ezt nem torzítják a kiugróan magas jövedelmek.

A bruttó mediánkereset májusban 615 600 forint volt, ami 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Vagyis a tipikus kereset érezhetően elmarad az átlagtól: miközben az átlagbér a 764 ezer forintot súrolja, a dolgozók fele 615 ezer forintnál kevesebbet keres bruttóban.

A médián gyorsabb emelkedése ugyanakkor arra utal, hogy a béremelkedés az alsóbb kereseti sávokban is érvényesül.

Szektoronként is más a kép

A rendszeres bruttó átlagkereset – amely nem tartalmazza a prémiumokat, jutalmakat és az egyhavi különjuttatásokat – 718 200 forint volt, 9,1 százalékkal több, mint egy éve.

A három nagy szektor közül a nonprofit területen keresnek a legtöbbet rendszeres bérként (745 700 forint), a vállalkozásoknál 716 100, a költségvetésben pedig 715 100 forint volt ez az összeg.

Fontos ugyanakkor, hogy az év eleji kumulált adatokat óvatosan kell kezelni. A 2026. januári kiugró bérnövekedést ugyanis a honvédelmi és rendvédelmi állomány hathavi illetményének megfelelő, egyszeri szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz torzította.

Ez a tétel önmagában drámaian megdobta a januári statisztikát, a májusi havi adat viszont már ilyen egyszeri hatásoktól mentes, tiszta képet ad.

(Forrás: KSH-gyorstájékoztató. A cikk a hivatal 2026. július 16-án közzétett adatközlésén alapul.)

(Borítókép:  Meszesan Gábor / Getty Images)