GazdaságSzerző: vg 2026. 07. 31. 3 percnyi olvasás
Látványosan javított a Tesco a legutóbbi lezárt üzleti évben.
A frissen közzétett adatok alapján érdemben javult a Tesco-Global Áruházak Zrt. eredményessége a 2026. február 28-án zárult üzleti évben: a magyarországi Tesco ugyan továbbra is veszteséges maradt, de a korábbi 30,4 milliárd forintos mínusz után 10,3 milliárd forintra mérsékelte adózott veszteségét. A javulás mögött elsősorban a magasabb árbevétel, a bruttó eredmény növekedése és a működési veszteség jelentős csökkenése áll. A magasabb árbevétel pedig azt is jelenti, hogy a cég elmozdult a stagnálás állapotából, vagyis bevétele az előzetes várakozásoktól eltérően nőtt.
A vállalat IFRS szerinti beszámolója alapján
az áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel 686,8 milliárd forintról 730,2 milliárd forintra emelkedett egy év alatt, ami 6,3 százalékos növekedésnek felel meg.
A bérleti díjakból származó bevételek szintén bővültek: 10,3 milliárd forintról 11,2 milliárd forintra nőttek, ami 8,7 százalékos emelkedés.
A kereskedelmi tevékenység közvetlen költségei ugyanakkor 687,7 milliárd forintról 714,5 milliárd forintra emelkedtek, ami 3,9 százalékos növekedést jelent. A költségek lassabb emelkedése hozzájárult ahhoz, hogy az értékesítés bruttó eredménye jelentősen javuljon: a 2025-ös üzleti év 9,5 milliárd forintos szintjéről 26,9 milliárd forintra nőtt, ami több mint 183 százalékos bővülés.
A Tesco működési eredménye látványosan javult a vizsgált időszakban:
Ez 95,2 százalékos veszteségcsökkenésnek felel meg, és bár önkényesen nem tekinthető elhanyagolhatónak az összeg, a vállalat egészének teljesítményéhez képest mégis szinte apróságnak tekinthető a mértéke miatt.
Az egyéb működési bevételek 6 milliárd forintról 4,8 milliárd forintra estek vissza, ami 20,3 százalékos csökkenés. Ezzel szemben az egyéb működési ráfordítások 2,1 milliárd forintról 1,3 milliárd forintra mérséklődtek, 35,9 százalékkal.
Az adminisztratív kiadások lényegében változatlanok maradtak: 31,6 milliárd forintról 31,3 milliárd forintra csökkentek, ami 1 százalékos mérséklődés.
A Tesco pénzügyi műveleteinek eredménye is kedvezőbben alakult. A pénzügyi bevételek 1,5 milliárd forintról 7 milliárd forintra ugrottak, ami 356,5 százalékos növekedést jelent. A pénzügyi ráfordítások eközben 10,1 milliárd forintról 9,9 milliárd forintra csökkentek, 2,8 százalékkal.
Ennek eredményeként az adózás előtti veszteség 26,7 milliárd forintról 3,7 milliárd forintra mérséklődött, ami 86,1 százalékos javulásnak felel meg.
Az adófizetési kötelezettség ugyanakkor 3,7 milliárd forintról 6,6 milliárd forintra emelkedett, ami 77,6 százalékos növekedés. A magasabb adóteher ellenére a társaság adózott vesztesége jelentősen csökkent: a 2025-ös 30,4 milliárd forintos veszteség után a 2026-os üzleti évben 10,3 milliárd forintos mínuszt ért el, ami 66,1 százalékos javulás.
A Tesco Magyarország eredményei alapján a kiskereskedelmi lánc a korábbi veszteséges időszak után jelentős eredményjavulást ért el, miközben forgalmát is növelni tudta. A társaság ugyanakkor továbbra sem tért vissza a nyereséges működéshez.
Ez utóbbiból persze még nem következik az, hogy a Tesco Magyarország kivonulásra készülne (régióra vonatkozó anyavállalati döntés nyomán), vagy pedig a hipermarket ingatlanegységei a jövőben – például – a Kaufland magyarországi áruházaiul szolgálhatnak majd. Nem véletlenül emeljük ki ezt a két vetületet.
A Tesco Magyarország ugyanis nemrég adta át megújított budaörsi áruházát, és a milliárdos értékű ráfordítás önmagában ellentmond annak, hogy a vállalat a magyar (és a régiós) piac elhagyására készülne. Ez utóbbi egyébként rendszeresen felmerül komoly gazdasági lapok hasábjain, idén pedig különös pikantériát adott ennek, hogy az értesülés nem sokkal azelőtt röppent fel, hogy a Tesco áruházbejáráson látta vendégül a sajtó munkatársait. Akkor a Világgazdaság kérdésére Pálinkás Zsolt vezérigazgató azt felelte, hogy
„piaci pletylákat nem kívánunk kommentálni, ahogy azzal kapcsolatban sem bocsátkozom találgatásokba, hogy miért tér visszaidőnként a kivonulás kérdése”.
Hozzá kell tenni, hogy a Tesco esetében szintén régiós szintről lehet beszélni, azaz egy esetleges kivonulás nem pusztán Magyarországot érintené.
A mostani jelentéssel pedig bizonyosságot nyert az is, hogy a Trade Magazin a kiskereskedelmi láncok bevétele alapján tett rangsorbecslésénél annyiban alulbecsülte a Tesco Magyarországot, hogy a cég nem stagnált, hanem növekedett bevételeit illetően, miközben tehát adózott vesztesége is jelentősen mérséklődött.
Nincs valódi realitása jelenleg annak sem, hogy a Tesco Magyarország üzleteiből Kaufland vagy más hálózat tagjai legyenek, legalábbis a hipermarketekből. A Kaufland – mely a Lidl-t is vivő Schwarz-csoporthoz tartozik – még nincs jelen Magyarországon, és ahogy a Tesco kivonulásáról, úgy annak piacra lépéséről is időnként felröppenek értesülések, melyeket aztán előbb-utóbb cáfolnak az érintettek. Azt, hogy nem igazán megalapozott az a várakozás, hogy a Tesco áruházai Kauflanddá legyenek, azt a Lidl egyik felsővezetőjének szavai mutatják – részleteket cikkünkben talál.
Napi