GazdaságSzerző: vg 2026. 07. 31. 4 percnyi olvasás
Az erőmű tervezett biztonsági protokoll szerinti leállítása zajlik, és a jelenlegi számítások szerint kedden állhat le teljesen a paksi erőmű – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök pénteken.
A kormányfő az MVM Paksi Atomerőműben tartott pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: arra az esetre is van biztonsági protokoll, ha a teljes hűtővíz betáplálás leáll, tehát nukleáris vészhelyzet nem fenyeget. Magyar Péter elmondta: rendellenes állapotban vagyunk, nagyjából 940 megawatton termel a Paksi Atomerőmű. „A 4 biztonsági szintből elértük a 3-ast, a 4-es szint a teljes leállítást jelenti" – így a kormányfő. Hangsúlyozta, pénteken este ismét lejebb tekerik az atomerőmű teljesítményét, várhatóan 7-8 óra felé.
A Duna történelmi mélységű apadása miatt először állhat le teljesen a Paksi Atomerőmű 44 éves működése során ‒ jelentette ki Magyar Péter. Egyúttal emlékeztetett: a kormány rendkívüli védelmi munkacsoportot hívott össze, miközben az erőmű fokozatos teljesítménycsökkentése már megkezdődött. A kabinet szerint nukleáris veszély nincs, a leállítás előre kidolgozott biztonsági protokoll alapján zajlik ‒ mutatott rá.
A paksi helyszínen tartott tájékoztatón elhangzott, hogy az erőmű vezetése mellett több kormánytag is részt vett a helyzet értékelésében. A sajtótájékoztató után Budapesten ülésezik a kormány védelmi munkacsoportja, amelyet Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó vezet ‒ közölte a kormányfő. A testület munkájában a kabinet tagjai mellett részt vesz
A miniszterelnök felidézte: a Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének mintegy 40 százalékát biztosítja, teljes, 2000 megawattos kapacitás mellett pedig az ország áramfogyasztásának körülbelül egyharmadát fedezi. Az 1982-ben indult létesítményt eddig egyszer sem kellett teljes egészében leállítani.
Az erőmű utolsó működő blokkját akkor kell lekapcsolni, amikor a vízállás eléri a mínusz 134 centimétert ‒ fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a jelenlegi számítások alapján erre kedden vagy szerdán kerülhet sor, bár az időpont a vízügyi előrejelzések függvényében még változhat.
A teljes leállás után is folyamatosan működnie kell a biztonsági hűtőrendszernek. Üzem közben a hűtéshez másodpercenként mintegy 100 köbméter víz szükséges, miközben a Duna jelenlegi vízhozama Paksnál alig 600 köbméter másodpercenként. A leállított állapotban már jóval kisebb vízmennyiség is elegendő a biztonsági hűtés fenntartásához ‒ mutatott rá a kormányfő.
A beépített szivattyúrendszer mínusz 144 centiméteres vízállásig képes biztosítani a szükséges hűtést. Amennyiben a Duna ennél is alacsonyabb szintre apad, a Paksi Atomerőmű a vízügyi szervezetekkel együttműködve 16 nagy teljesítményű, úgynevezett pajtás szivattyút állít készenlétbe. Ezek közül egyszerre 12 működik majd, négy pedig tartalékként szolgál
‒ fogalmazott.
Magyar Péter szerint arra az esetre is létezik külön biztonsági eljárás, ha a hűtővíz betáplálása teljesen megszűnne, ám mint mondta: e forgatókönyv esetén sem alakulhat ki nukleáris veszélyhelyzet.
Jelenleg az erőmű már csak 965 megawatt körüli teljesítménnyel működik. A fokozatos visszaterhelés része annak az előre meghatározott biztonsági eljárásnak, amelyet az alacsony dunai vízállás tesz szükségessé. A rendellenes működési állapot négy fokozatból áll, az erőmű jelenleg a harmadik szinten van. A teljes leállítással a legmagasabb, negyedik fokozat lép életbe ‒ közölte.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy az intézkedések kizárólag üzembiztonsági okokból történnek. A leállítás sem Magyarországra, sem a térségre nem jelent nukleáris kockázatot, mert a reaktorok biztonsági rendszerei végig működőképesek maradnak.
Magyar Péter kitért arra is, a rendkívüli helyzetet a Duna vártnál gyorsabb apadása idézte elő. Százhalombattán jelenleg mínusz 124 centiméter körüli vízállást mérnek, ami már 26 centiméterrel alacsonyabb a 2018-as rekordnál.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság július közepén még lényegesen magasabb vízszinttel számolt, ezért akkor nem látszott szükségesnek az erőmű leállítása. Azóta azonban a Duna vízgyűjtő területeire várt csapadék elmaradt, a folyó vízszintje pedig a korábbi előrejelzéseknél gyorsabban csökkent ‒ fűzte hozzá.
A legfrissebb prognózisok szerint a vízállás mínusz 144 centiméter alá is süllyedhet. A következő két hétre sem Magyarországon, sem a Duna vízgyűjtőjén nem várnak olyan csapadékmennyiséget, amely érdemben javítaná a helyzetet ‒ hívta fel a figyelmet.
A kormányfő tájékoztatása szerint megpróbálják felgyorsítani a paksi szivattyú-beruházást. Ezenfelül az energiaellátást függetleníteni akarják a Duna vízszintjétől és az oroszoktól is. Ezért óriási beruházást indítanak a megújuló energiaforrásokba.
2030-ig 4000 megawatt szélerőmű-kapacitást kívánnak telepíteni, amiből első körben egy 1000 megawattos pályázatot jelentettek be.
Prioritás lesz az energiahálózat fejlesztése, valamint beruházások indulnak energiatárolók létesítésére. Utóbbi kapacitását 2027-ig 700 megawattra, később pedig 3000 megawattra kívánják növelni. Magyar Péter szerint a mostani helyzet nagy tanulsága a szélenergia és a tárolókapacitások teljes hiánya, mivel az előző kormány elhanyagolta ezt a területet.
Egyúttal felhívta a figyelmet arra a szerdai kormánydöntésre, mely értelmében újra szélerőművek épülhetnek az országban. Elhangzott, hogy a paksi erőmű termelésének dupláját kitevő fejlesztések fognak megvalósulni. Uniós források bevonásával felgyorsítják az engedélyezést, és a hálózatot is fejlesztik.
Mint ahogy arról lapunk is beszámolt: a miniszterelnök péntek reggeli Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a Paksi Atomerőmű 2000 megawatt helyett 960 megawatt teljesítménnyel működik, miközben az önkéntes fogyasztáscsökkentésnek köszönhetően a hálózat csúcsterhelése csütörtökön 151 megawattal elmaradt a tervezettől.
A kormányfő csütörtöki rendkívüli tájékoztatóján közölte, hogy az energiakrízis miatt végső esetben életbe léphet a rotációs kikapcsolási rend.
Az intézkedést csak akkor vezetnék be, ha az erőművi tartalékok, az import, a nagyfogyasztók önkéntes korlátozása és más műszaki beavatkozások sem lennének elegendők a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához. A rotációs kikapcsolás nem az ország teljes és egyidejű áramtalanítását jelentené:
A kórházak, a szociális intézmények és más alapvető közszolgáltatások nem kerülnének a korlátozható fogyasztók közé.
Augusztus elején biztosan tovább csökken a Duna vízszintje, és a középtávú csapadék-előrejelzések sem biztatóak. Paksnál a vízmérce július 30-án −121 centiméternél állt, a következő egy hétben ez −131 centiméterig süllyedhet. A Duna teljes magyarországi szakasza apadni fog.
A Hydroinfo az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) adatait felhasználva arra jutott, hogy a következő 10–15 napban a Duna vízgyűjtőjének nagy részén meleg és száraz időjárási mintázat látszik.
Az ECMWF legfeljebb helyi záporokkal és zivatarokkal számol, de kiterjedt, több napos csapadékzónát nem valószínűsít erre az időszakra. Vagyis
nagy az esély arra, hogy augusztus közepéig nem lesz olyan esemény, amely az egész felső vagy középső Duna vízgyűjtőjén érdemben növelné a vízszinteket.
Ebben az egyetlen reményt az adja, hogy a 15 napos előrejelzések megbízhatósága már korlátozott.
Napi