KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 31. 2 percnyi olvasás
A kulcs az, mi történik a Gázai övezetben. Ez főként a Hamászon és Izraelen múlik.
Donald Trump közlése szerint a Hamász és minden más gázai fegyveres csoport beleegyezett a Gázai övezetben történő „teljes leszerelésbe”. Az amerikai elnök a saját közösségi oldalán azt állította, ez a Béketanácson keresztül elért eredmény „monumentális lépés” a tartós béke és biztonság felé.
Mint emlékezetes, a — legalábbis első körben — a gázai konfliktus megoldását céljául kitűző Béketanácsot Trump tavaly ősszel hozta létre, mások mellett Orbán Viktor részvételével. A testület az idei év elején meg is tartotta első ülését, többek között az akkori kormányfő felszólalásával.
Nyikolaj Mladenov bolgár diplomata, a Béketanács főigazgatója azt közölte X oldalán:
hónapokon át tartó nehéz tárgyalásokon át jutottunk ide. Több pont esetében sem gondoltam, hogy eljutunk ide... Számít, ami az egyezségben van. De ami ezután következik, még többet számít. A végrehajtásnak és az ellenőrzésnek valósnak kell lennie.
Nemzetközi megfigyelők felhívják a figyelmet: ez valóban az első eset, hogy a palesztin terrorszervezet — amely a több mint ezer ember, főleg izraeliek halálát okozó 2023. október 7-i gázai betörést is elkövette — ilyen ígéretet tegyen. De azt is megjegyzik, fontos részletek nem ismertek, így Izrael hivatalos válasza sem. Arra lehet számítani: a Hamász Izrael teljes gázai kivonulását akarja előfeltételként, Izrael pedig a szervezet teljes lefegyverzését.
A The New York Times azt írja: „a Trump-kormány illetékesei és a Béketanács tanácsadói mozgástérnek használják fel a jelenleg is tartó iráni háborút, hogy nyomást gyakoroljanak Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőre: tartsa magát a béketervhez... Amikor (ti. az újságírók) rákérdeztek, a kormány bízik-e abban, hogy az az izraeliek rábólintanak az egyezségre, Trump egy vezető tanácsadója azt válaszolta: az elnök <nagyon, nagyon > csalódott lenne, ha Izrael kihátrálna a javasolt tervből, amely a tartós békét célozza Gázában.”
A BBC gázai tudósítója pénteken azt írta:
„Gázában a bejelentést nem nagy nyilvános lelkesedés fogadta. Több év elbukott tűzszünetei és összeomlott egyezségei után számos palesztin mélyen szkeptikus az újabb politikai áttörésekkel kapcsolatban... A bizalom mind a (Gázai övezetet irányító — a szerk.) Hamásszal, mind Izraellel kapcsolatban alacsony.”
A helyzetet nem egyszerűsíti, hogy Izraelben októberben választásokat tartanak, Netanjahu pedig Gadi Ejzenkot volt vezérkari főnök személyében új kihívóval szembesül.
A Gázai övezet a világ egyik legzsúfoltabb területe, mintegy kétmillió palesztin lakja. Helyzete rendezetlen, a palesztinok 1948, Izrael létrejötte óta jogot formálnak rá.
* Az akkori első arab-izraeli háború nyomán egyiptomi ellenőrzés alá került, lakossága az Izrael elhagyó palesztin menekültek miatt megháromszorozódott.
* A szuezi válság idején, 1956-ban Izrael csak átmenetileg elfoglalta a területet.
* 1967-ben Izrael a hatnapos háborúban más területekkel együtt visszafoglalta Egyiptomtól. Kezdetét veszi a zsidó telepek építése.
* 1987: kitör az első palesztin intifáda (felkelés), létrejön a Hamász.
* 1993: az oslói izraeli-palesztin békemegállapodás értelmében a Palesztin Hatóság korlátozott önkormányzati jogokat kap Gáza felett.
* 2000: második palesztin intifáda, a palesztin merényleteket izraeli megtorlás követi.
* 2005: Izrael kivonul az övezetből, felszámolja a zsidó telepeket, de megtartja a külső katonai ellenőrzést.
* 2006: A Hamász máig tartó gázai uralmának kezdete.
* 2023. október 7.: A Hamász a gázai háború alapjául szolgáló izraeli betörése. Ez több mint ezer izraeli halálos áldozatot követelt, Izrael katonai akcióiban pedig azóta palesztin közlés szerint több mint 73 ezer palesztin vesztette életét.
Borítókép: A Hamász fegyveresei és más palesztinok egy 2025-ös gázai temetésen (Fotó: BASHAR TALEB / AFP)
Napi