Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter pénteken az X-en jelentette be, hogy a lengyel légierő ismét elfogott egy orosz felderítő gépet a Balti-tenger felett.

A tárcavezető tájékoztatása szerint az orosz gép észlelése után azonnal riasztották a lengyel légierő két F-16-os vadászgépét.

Az orosz Il-20-as felderítő repülőgép Kołobrzeg városától mintegy negyven kilométerre északra haladt el, de a lengyel légteret nem sértette meg.

A légi jármű repülési terv nélkül és kikapcsolt transzponderrel közlekedett a nemzetközi légtérben.

Az orosz felderítőgépek rendszeresen hajtanak végre repüléseket a Balti-tenger térségében, gyakran kikapcsolt jeladóval és előzetes repülési terv nélkül, ami jelentősen megnehezíti az észlelésüket. A rádiókapcsolatot nem tartó gépek elfogása során a vadászgépek megközelítik a célpontot, vizuális kapcsolatot létesítenek a pilótával, majd iránymutatással távolodásra szólítják fel.

Az orosz légierő térségbeli tevékenységét a NATO balti légtérrendészeti missziója felügyeli, amely lengyel és más szövetséges vadászgépek járőrözésével biztosítja a Balti-tenger és a környező országok légterének védelmét.

A légi incidensek mellett egy másik, jóval súlyosabb esetet is vizsgálnak a lengyel hatóságok.

A lublini ügyészség pénteken hivatalosan is orosz Kh-101-es cirkálórakétaként azonosította azt az eszközt, amely az előző nap csapódott be Lengyelország keleti részén.

Marcin Kozak, a lublini ügyészség szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a roncsok és a helyszíni szemle során gyűjtött bizonyítékok alapján egyértelművé vált a fegyver típusa. A szóvivő tájékoztatása szerint a rakétát 2026 második negyedévében gyártották a moszkvai régióban, de a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva további részleteket nem árult el.

A fegyvert egy csütörtök délután Lublinba érkező ukrán haditechnikai szakértő is Kh-101-esként azonosította. Kozak megjegyezte, hogy a mindennapos orosz légicsapások miatt Ukrajna lényegesen nagyobb tapasztalattal rendelkezik ezen fegyverrendszerek felismerésében, mint más országok.

A csütörtöki helyszíni vizsgálat során a mintegy tíz méter átmérőjű és öt méter mély kráterből, valamint annak környezetéből számos roncsdarabot gyűjtöttek össze. A pontos azonosítást a hajtómű és a fedélzeti elektronika maradványainak vizsgálata tette lehetővé. A robbanóanyag típusának meghatározásához talajmintákat is vettek, amelyeket laboratóriumi vegyelemzésnek vetnek alá.

Az ügyben a lublini kerületi ügyészség katonai osztálya indított nyomozást a lengyel légtér megsértése és a légi közlekedés veszélyeztetésének gyanújával.

A cirkálórakéta csütörtök hajnalban lépett be a lengyel légtérbe, majd az ország keleti részén található egyik lakatlan területen csapódott a földbe. Az elfogására és azonosítására két F-16-os vadászgépet is riasztottak, de a célpont radarjele rövid időn belül eltűnt a képernyőkről.

Az incidens miatt a NATO és Lengyelország is aktiválta a légi és szárazföldi védelmi rendszereit, több európai politikus pedig szolidaritásáról biztosította Varsót.

A Kh-101-es egy légi indítású, alacsony észlelhetőségű cirkálórakéta, amelyet a domborzati viszonyokat követő, alacsony magasságú repülésre terveztek az ellenséges légvédelem kijátszása érdekében. A fegyver hossza 7,45 méter, átmérője 0,51 méter, robbanófeje pedig 450 kilogrammos. Hatótávolsága eléri a 2500–2800 kilométert, maximális sebessége pedig 0,78 Mach. A fegyverrendszert az orosz haderő 2012-ben állította hadrendbe a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának adatai szerint.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.