GazdaságSzerző: portfolio 2026. 07. 31. 3 percnyi olvasás
Újabb jelentős béremelés jöhet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat intézményeiben, miközben már zajlanak az egyeztetések a szervezet átalakításáról. A kutatóhelyek a februárban kapott egyhavi bértömegen felül további kéthavi kerethez jutnak, amelynek felhasználásáról az intézmények főigazgatói dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi, hálózati szinten átlagosan 30 százalékos emelés után 2026-ban akár további 25 százalékkal nőhetnek a bérek.
A hálózat irányító testülete, felügyelőbizottsága és az intézmények főigazgatói csütörtökön áttekintették a HUN-REN pénzügyi helyzetét, amiről az MTI számolt be.
A HUN-REN emellett arról is döntött, hogy elindítja az infrastruktúra fejlesztését szolgáló Infra 2026, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását segítő Proof+ 2026, valamint az intézmények közötti és a nemzetközi együttműködéseket támogató Connect 2026 és Move 2026 programokat. Az utóbbi két pályázatot az ELTE-hez került kutatóközpontok számára is megnyitnák. A hálózat ugyanakkor tartalékot is képezne, hogy az átalakítás után maradjon forrás az ELTE-s kutatóhelyek munkatársainak béremelésére. Amennyiben ezt még az átszervezés előtt, a HUN-REN költségvetéséből rendeznék, ahhoz a kormánnyal kötött finanszírozási szerződés módosítására lenne szükség.
A bejelentés azért különösen fontos, mert a Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia tervei szerint már október végére létrejöhet az MTA alá tartozó, egységes kutatóhálózat.
Ebben a jelenleg HUN-REN-hez tartozó természettudományi és élettudományi intézetek mellett az a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont is helyet kapna, amelyet 2025 augusztusában az ELTE-hez csatoltak. Az új szervezet sajátos jogállású intézményként működne, az alapítói jogokat pedig az MTA gyakorolná. A jogszabálytervezetet a tervek szerint szeptember elején bocsátják társadalmi egyeztetésre; az átalakulás mintegy ötezer dolgozót érinthet.
A visszatérés mögött hónapok óta erősödő intézményi és munkavállalói nyomás áll. Áprilisban a HUN-REN kutatóközpontjainak és önálló intézeteinek vezetői – egyetlen kivétellel – jelezték, hogy az MTA keretei között kívánják folytatni a működést, és hasonló szándékot fogalmazott meg a négy ELTE-s kutatóközpont vezetése is. Az Akadémia ezt követően közölte, hogy kész visszafogadni a 2019-ben leválasztott hálózatot, feltéve, hogy az új rendszer stabil finanszírozást, intézményi autonómiát és kutatási szabadságot biztosít.
Közben éles pénzügyi vita alakult ki az ELTE-hez csatolt négy központ körül. Vezetőik szerint összesen 4,9 milliárd forintnyi, nekik szánt forrást nem kaptak meg, munkatársaik pedig kimaradtak a korábbi egyszeri juttatásból és a 30 százalékos béremelésből. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete ezért egy nappal a HUN-REN mostani döntése előtt arra szólította fel a hálózat vezetését, hogy az új törvény elfogadásáig ne vállaljon új pénzügyi kötelezettségeket, és hozza nyilvánosságra, mennyi elkölthető forrás maradt. A HUN-REN közleménye alapján a pénzek felhasználásáról és az ELTE-s intézetek bérrendezéséről tovább folytatódnak az egyeztetések a tudományos kormányzattal.
Címlapkép forrása: Portfolio