• Történelmi mérföldkő: 35 éve írták alá a START I egyezményt, amely elsőként írt elő valódi fegyverzetcsökkentést az USA és a Szovjetunió között.
• A jelenlegi arzenál: ma mintegy 12 100 robbanófej létezik a világon, a készletek közel 90 százalékát továbbra is az USA és Oroszország birtokolja.
• Növekvő kockázatok: az Új START 2026-os lejárta és a fegyverzetellenőrzések leállása miatt ismét felmerül egy új nukleáris fegyverkezési verseny veszélye.

Az atomfegyverek visszaszorítása terén a START I aláírása mérföldkőnek számított. A START-egyezmény (Strategic Arms Reduction Treaty) a meglévő atomkészletek egyszerű befagyasztása helyett a stratégiai hordozóeszközök és robbanófejek megsemmisítését írta elő. Ezzel túllépett a korábbi SALT-tárgyalások keretein: az 1972-es SALT I még csupán a védelmi rendszereket és a raktárkészletek felső határát rögzítette, míg az 1979-es SALT II a hordozóeszközök plafonját határozta meg, ám utóbbit az amerikai szenátus a szovjetek afganisztáni inváziója miatt nem ratifikálta.

Hogyan alakították a korai egyezmények az atomfegyverek elleni küzdelmet?

A XX. század végén életbe lépő START I értelmében mindkét fél 6000-re csökkentette a hordozható robbanófejek számát. A Szovjetunió felbomlását követően a lisszaboni jegyzőkönyv révén Oroszország mellett Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán is csatlakozott a folyamathoz.

A megállapodást később a START II követte volna, ez azonban nem lépett hatályba, így a folyamatot a 2002-es SORT, majd a 2010-ben aláírt Új START egyezmény vitte tovább. A nukleáris leszerelés ezen korszaka évtizedekre stabilizálta a globális biztonságot.

Mely országok birtokában vannak ma atomfegyverek, és mekkora a világ atomarzenálja?

A nemzetközi biztonsági helyzet az elmúlt években az átláthatóság elvesztése és a kétpólusú egyensúly felbomlása miatt átalakult: a korábbi átfogó ellenőrzések elmaradásával és a regionális fegyverkezés felgyorsulásával a korábbi leszerelési törekvések megtorpantak. 

Jelenleg az atomfegyverrel rendelkező országok közül kilenc határozza meg a globális erőegyensúlyt. A világ atomfegyverei döntő részben az USA és Oroszország atomfegyverei közül kerülnek ki, hiszen e két állam birtokolja a teljes nemzetközi készlet nagyjából 83 százalékát. Mellettük Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea képezi a nukleáris hatalmak körét.