Elfogadta véglegesen a francia parlament szerdán a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet – közölte az MTI.

A négy évig óta tartó parlamenti vita végén a képviselők a társadalmi javaslatot 291 szavazattal 241 ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadták el.

Egy év alatt negyedszer szavazott a nemzetgyűlés a számtalanszor módosított végleges változatról, amelyet a jobboldali szenátus korábban háromszor elutasított. A végső szót azonban az alsóház mondta ki. Bár a baloldali pártok és az elnöki párt képviselői többségében igennel, a jobboldaliak pedig nemmel szavaztak, mindkét oldal szabad kezet adott tagjainak a szavazásban, amely lelkiismereti kérdéseket is érint.

A törvénytervezetben megszabott feltételek nagyon szigorúak: a halálba segítést csakis francia állampolgárságú vagy Franciaországban tartózkodási engedéllyel rendelkező nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen állandó fizikai fájdalmakkal küzdenek súlyos vagy gyógyíthatatlan betegség következtében, amely életveszélyes vagy végső fázisban tart.

A javaslatban eredetileg „fizikai vagy lelki” szenvedés szerepelt, de a kormány kezdeményezésére a képviselők az utóbbit kivették a szövegből, úgy pontosítva, hogy „csak pszichológiai szenvedés semmilyen esetben sem jogosít fel a halálba segítésre”.

Miután a beteg kéri a segítséget, két héten belül egy kijelölt orvoscsoport alkot kollektív véleményt, és ha támogatják a kérést, egy halálos anyagot írnak fel a betegnek. A szöveg azt is előírja, hogy

A szövegben az is szerepel, hogy minden egészségügyi dolgozó, aki nem kíván segítséget nyújtani a beteg halálba segítéséhez, megtagadhatja azt lelkiismereti okokra hivatkozva.

A törvényjavaslat jogalkotási útja még nem ért véget teljesen. A szenátus elnökéhez, a jobboldai Gérard Larcherhez hasonlóan, Sébastien Lecornu miniszterelnök is bejelentette, hogy az Alkotmánytanácshoz fordul véleményezéséért a főként jobboldali aggályok miatt.

Az augusztus 15. körül várható döntésben az alkotmánybíróknak elsősorban azt kell megmondaniuk, hogy bizonyos záradékok, mint például a halálba segítéshez való orvosi beleegyezés után a betegeknek biztosított minimális kétnapos gondolkodási idő összhangban áll-e a „személyes szabadság és emberi méltóság elveivel” – közölte a miniszterelnök hivatal.

Ha a szöveget véglegesen elfogadják, Franciaország lesz a nyolcadik európai ország, amely legalizálja az eutanáziát.

Az eutanázia Magyarországon történő legalizálásért a 2024-ben ALS-ben elhunyt Karsai Dániel küzdött. Az ügyvéd és alkotmányjogász érvelése szerint az élet végi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát, valamint a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot.