Kedden vagy szerdán kapcsolhatják le a Paksi Atomerőművet, ekkor érheti el a Duna vízállása a mínusz 134 centimétert, ami miatt ezt a lépést meg kell tenni – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Paksi Atomerőműben tartott rendkívüli sajtótájékoztatón. A kormányfő közölte továbbá, hogy pénteken este a korábbiak után további 240 megawattal csökkentik az erőmű termelését. Magyar Péter arról is tájékoztatott, hogy védelmi munkacsoportot hívott össze, aminek az ülésére még péntek este sor kerül, a vezetője Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó. A munkacsoportban a kormányzat több tagja, a Paksi Atomerőmű teljes vezetése vesz részt.

Nukleáris veszélyhelyzet semmilyen esetben nem áll fenn

– fogalmazott nyugtatólag a kormányfő, bár azt hozzátette, a helyzet nehéz.

Korábban olyan jelentéseket kapott a kormányzat a vízügytől, hogy a rendkívül aszályhelyzet ellenére a Duna vízszintje nem apad le a kritikus mértékre, de a folyó az előrejelzésekkel ellentétben sokkal nagyobb ütemben csökkent. Miután a Duna vízszintje eléri a mínusz 134 centimétert (jelenleg mínusz 124, az eddigi rekord pedig mínusz 98 volt), az erőmű hűtését további tíz centiméter csökkenésig lehet ellátni a szivattyúrendszerrel. A további várható apadás miatt 16 darab nagy teljesítményű szivattyút igényeltek Paksra, ezekből 12 felel majd a hűtésért, a többi négy pedig a tartalék.

Nagy László, a Paksi Atomerőmű műszaki igazgató-helyettese arról beszélt, hogy egy „extrém, soha nem látott helyzettel” szembesültek, aminek bekövetkezésére korábban nem számítottak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy biztonsági kockázatról nincs szó: a paksi blokkok a világ legbiztonságosabb atomerőművei közé tartoznak. Az erőmű jelenleg a rendkívül alacsony vízállásra kidolgozott intézkedési terv harmadik fokozatát alkalmazza, de a további apadás miatt várható a blokkok fokozatos leállítása.

Ekkor indulhat újra a termelés Pakson

Nagy László szerint az utolsó blokk leállítására a hét közepén kerülhet sor, bár ezt igyekeznek a lehető legtovább kitolni. Az atomerőmű történetében ilyenre még soha nem került sor. A leállított reaktorok hűtése biztosított, és amint a dunai körülmények lehetővé teszik, az erőmű újraindítja a termelést, bár hozzátette, augusztusban és szeptemberben szokott lenni a legalacsonyabb a vízszintje a Dunának, a kilátások nem a legfényesebbek.

Magyar Péter erre csatlakozva közölte, a Duna mínusz 107 centiméteres állásánál lehet majd újraindítani a termelést Pakson. Közölte továbbá, hogy Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított, ugyanakkor a rendszer feszesen működik, ezért az ország importra szorul. Arra kérte a legnagyobb ipari energiafelhasználókat, hogy lehetőségeikhez mérten csökkentsék fogyasztásukat, ezzel is hozzájárulva a rendszer tehermentesítéséhez. A jelenlegi helyzeten javíthat a Dunamenti Erőmű meghibásodott blokkjának helyreállítása, amely akár már vasárnap újraindulhat, mintegy 400 megawatt többletkapacitást biztosítva.

„Aki nem tud segíteni, inkább hallgasson” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint többen dezinformációkat terjesztenek a kialakult helyzetről. Szerinte a rendkívüli helyzet teljes nemzeti összefogást kíván, ezért a kormány minden rendelkezésére álló eszközt – szükség esetén jogalkotást is – bevet az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Jelezte, hogy továbbra is várják a nagyfogyasztók önkéntes vállalásait, ám elmondása szerint a vállalatok megértették a helyzet súlyosságát.

Magyar Péter szerint a jelenlegi energiakrízis egyértelműen megmutatta, hogy Magyarországnak fel kell gyorsítania a megújuló energiaforrások és az energiatárolási kapacitások fejlesztését, hogy csökkentse kiszolgáltatottságát az éghajlatváltozásnak és az orosz energiafüggőségnek. Elmondta, hogy a szerdai kormányülésen döntés született a szélerőművek telepítésének újraindításáról, amelynek eredményeként mintegy 4000 megawatt új szélenergia-kapacitás épülhet ki. A beruházásokat uniós forrásokból finanszíroznák, a védett természeti területeket elkerülve, miközben az érintett települések iparűzési adóbevételhez is juthatnak.

A miniszterelnök szerint az előző kormány nem készült fel a klímaváltozás következményeire: a rekordközeli alacsony dunai vízállások ellenére évekig nem indultak el a szükséges fejlesztések, így a biztonsági szivattyútelep tervezése is jelentős késéssel kezdődött meg, és 2030 előtt várhatóan nem készül el. Úgy vélte, a z Orbán-kormány a szélenergia és az energiatárolás fejlesztését is elhanyagolta, miközben az energiarendszert az orosz technológiától tette függővé. Magyar Péter kitért a vízellátási problémákra is, jelezve, hogy több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot, Szentendrén pénteken mintegy 1500 ingatlan maradt átmenetileg víz nélkül. Szerinte minél többféle energiatermelési és tárolási lehetőség áll rendelkezésre, annál ellenállóbbá válik az ország a hasonló válsághelyzetekkel szemben.

Az Index kérdésére elmondta Magyar Péter, mekkora megtakarítást várnak a nagy cégektől

Magyar Péter lapunk kérdésére elmondta, hogy jelenleg nincs elegendő tartalék a villamosenergia-rendszerben, ezért kulcsfontosságú, hogy a Dunamenti Erőmű mielőbb újrainduljon. Hozzátette, hogy több új erőmű építése is folyamatban van, ezek azonban még nem készültek el, miközben a gáztüzelésű erőművek teljes kapacitással működnek. A MAVIR előre jelzi a várható fogyasztási csúcsokat, ezek alapján határozzák meg a szükséges áramimport mértékét.

Az Indexnek arról is beszélt a kormányfő, hogy a nagyvállalatok önkéntesen 5 és 40 százalék közötti fogyasztáscsökkentést vállaltak, bár nem minden cégtől érkeztek még meg a végleges adatok.

Hozzátette, a MAVIR tájékoztatása alapján Magyarország 3600–4000 megawatt villamos energia importjára képes.

A miniszterelnök további újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, országos áramszünettől nem kell tartani, mert a MAVIR folyamatosan egyensúlyban tartja a villamosenergia-rendszert, szükség esetén pedig a fogyasztás visszafogásával biztosítja az ellátást. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy feszes üzemállapot mellett helyi, átmeneti áramkimaradások vagy más műszaki zavarok előfordulhatnak, ahogy a vízellátásban is jelentkezhetnek hasonló problémák. Magyar Péter közölte, hogy a legfontosabb a villamosenergia-rendszer stabilitásának fenntartása, ezért szükség esetén a nagyfogyasztók energiafelhasználását korlátozhatják, különösen akkor, ha az importáram mennyisége csökken. A fogyasztás mérsékléséről csak most kezdődtek az egyeztetések az ipari szereplőkkel, így azok hatása várhatóan a jövő héten jelentkezik.

A miniszterelnök szerint az energiakrízis gazdasági következményei jelentősek lehetnek, a termelés visszafogása akár 50 milliárd forintos veszteséget is okozhat. Hozzátette, hogy hosszabb távon kezelni kell a Duna tartósan alacsony vízállásának problémáját, de egyelőre nincs döntés arról, milyen műszaki megoldást választanak.

Nagy László beszélt arról is, hogy saját erőforrásból indítják majd újra az erőművet, nem kérnek külföldi segítséget – bár a lehetőségük meglenne rá. Az újraindítás azonban néhány napos procedúra is lehet.  Magyar Péter hangsúlyozta, hogy igyekeznek a legrövidebb ideig fenntartani az áramimportot és ez semmilyen növekményt nem okoz a magyar embereknek. 

(Borítókép: Nagy László, Magyar Péter és Szondi Vanda. Fotó: Németh Kata / Index)