GazdaságSzerző: Molnár Zoltán 2026. 07. 31. 2 percnyi olvasás
A legfrissebb számítások szerint kedden vagy szerdán éri el azt a kritikus vízszintet a Duna, amikor le kell állítani a blokkokat.
A tervezett ütemben zajlik a paksi atomerőmű leállítása, és ez semmilyen nukleáris veszélyt nem jelent az országra, mondta Magyar Péter miniszterelnök Pakson. A legfrissebb előrejelzések szerint kedden vagy szerdán éri el a Duna azt a vízszintet, amikor le kell állítani az utolsó blokkot is. Felidézte, hogy a paksi atomerőmű adja a magyar áramtermelés negyven százalékát, 1982-es üzembe helyezése óta soha nem volt szükség a leállítására. Jelenleg 940-965 megawattot termel az erőmű, de várhatóan már pénteken este újabb csökkentésre lesz szükség.
Az eddigi negatív vízállásrekord 2018-ban volt a Dunán, most 26 centiméterrel vagyunk alatta. A két héttel ezelőtti vízügyi előrejelzések nem jósoltak ilyen mértékű csökkenést. Nem érkezett meg a Duna vízgyűjtőjére várt csapadék. A legfrissebb előrejelzések már mínusz 144 centiméternél is alacsonyabb szintet várnak, és nincs jele annak, hogy ez a trend belátható időn belül megfordulna. Mínusz 133 centiméternél jön a teljes leállítás.
Ha leállnak a blokkok, a biztonsági hűtőrendszernek akkor is működnie kell. Ezen felül tizenhat nagy teljesítményű szivattyút rendeltek a vízügyi igazgatóságtól, ebből tizenkettő folyamatosan működni fog, négy marad készenlétben.
Magyar Péter szerint „teljes nemzeti összefogásra van szükség, ez nemzeti ügy. Minden magyar emberre és vállalkozóra szükség van”. Összességében a nagyfogyasztók értik a helyzetet, és igyekeznek átütemezni az energiaigényüket.
Estére összehívták a védelmi munkacsoport ülését, amit Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó vezet. Az energiacégek, intézmények, erőművek vezetői is jelen lesznek.
Megismételte: elvárja mindenkitől, hogy ilyen helyzetben tartózkodjon a valótlan állítástól, félelemkeltéstől, védekezési munkák akadályozásától.
„Nagy tanulság a szélenergia és tárolókapacitások teljes hiánya”, ami szintén az előző kormány hibája a miniszterelnök szerint. A szerdai kormányülésen elfogadtak egy döntést, ami alapján új szélerőművek épülhetnek 4000 megawatt értékben. „Várhatóan óriási lesz a túljelentkezés ezekre a szélerőművekre” – tette hozzá.
Nagy László, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese extrém, soha nem látott helyzetként jellemezte a jelenlegit, amit szerinte a statisztikákból és az előrejelzésekből sem lehetett kiolvasni. A mínusz 144 centiméteres vízállásnál súlyosabb helyzetre is fel kellett készülniük. A biztonsági hűtővíz-rendszert üzemben kell tartaniuk, ennek a teljesítménye sokkal kisebb (8 százaléka) a rendes üzemmód hűtéséhez képest.
Emlékeztetett arra, hogy augusztusban és szeptemberben szokott a legalacsonyabb lenni a Duna szintje. Amint javul a helyzet, a lehető leghamarabb igyekeznek helyreállítani az áramtermelést.
A Telex kérdésére Magyar Péter azt mondta, nem hisz abban, hogy nem lesz elég az áram, a Mavir fenntartja az energia egyensúlyát, figyeli a keresletet és kínálatot. Ha azt látja a rendszerirányító cég, hogy nincs elég áram, akkor csökkenteni kell a felhasználást. „A legfontosabb, hogy az energiabiztonság fennmaradjon”, mondta. Előfordulhat, hogy kifeszített helyzetben valahol elmegy az áram, lehetnek pillanatnyi zavarok egy területen, amikor kizár a Mavir egy területet, nehogy lerántsa a rendszert.
Magyar az RTL-nek felidézte, hogy a Covid idején a magyar gazdaságra rossz hatással voltak a leállások. Most tervezett, és rövidebb ideig tartó leállás jöhet, nem érdemes még számolni. „A költségvetésnek ez fáj”, drága az importáram. Az 50 milliárd forintos veszteség konzervatív becslés.
Néhány órával korábban a Mol százhalombattai finomítójában Magyar Péter és Hernádi Zsolt, az olajtársaság elnök-vezérigazgatója többek között arról beszélt, hogy
A hőség és az energiaválság fejleményeit ebben a közvetítésünkben lehet követni.