GazdaságSzerző: portfolio 2026. 07. 31. 6 percnyi olvasás
Júliusban ismét feszült piaci környezetben kellett dönteniük a befektetőknek: az iráni konfliktus újbóli fellángolása, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az energiaárak emelkedése felélesztette az inflációs félelmeket, miközben az AI-rali korábbi, szinte sérthetetlennek tűnő nyertesei komoly nyomás alá kerültek. A részvénypiacok felszíne alatt heves rotáció zajlott, a kötvénypiacokon újra hozamemelkedés jött, a magyar eszközöket övező választás utáni eufória pedig érezhetően halványulni kezdett. A hazai alapkezelők ennek ellenére nem fordultak látványosan defenzív irányba: a közös modellportfólióban a pénzpiaci eszközök súlyát visszavágták, miközben a kötvény-, részvény- és alternatív kitettség is enyhén emelkedett. A forint iránti bizalom újra erősödött: a portfóliómenedzserek immár 60,3%-os részaránnyal javasolnak forintos kitettséget.
A "Portfólióajánló" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló modellportfóliót. Az ajánlók a július végi helyzetnek megfelelően készültek el, a felmérésünkben nyolc alapkezelő szerepeltette magát: Amundi Alapkezelő, Apelso Capital Alapkezelő, Erste Alapkezelő, Gránit Alapkezelő, Hold Alapkezelő, K&H Alapkezelő, OTP Alapkezelő, VIG Alapkezelő.
Júliusban gyorsan kiderült, hogy a piacok túl korán lélegeztek fel a közel-keleti helyzet miatt: az iráni-amerikai-izraeli konfliktus újbóli kiéleződése felerősítette az energiaársokk kockázatát,
a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság pedig újra az inflációs félelmek középpontjába került.
Az olajárak emelkedése, a gázpiaci feszültségek és a finomítói kapacitások kiesése különösen Európa számára jelent kockázatot, ahol a növekedési kép eleve törékenyebb, az energiaimport-függőség pedig érzékenyebbé teszi a gazdaságot a kínálati sokkokra.
A piacok lényegében újra ugyanazzal a dilemmával szembesültek, mint tavasszal: a háborús energiaársokk inflációt és hozamemelkedést hoz, de a részvénypiac egésze egyelőre nem hajlandó klasszikus pániküzemmódba kapcsolni. A részvénypiacokon a nagy indexek szintjén nem látszott összeomlás, a felszín alatt azonban sokkal izgalmasabb folyamatok zajlottak. Az idei év egyik legfontosabb sztorija, az AI-hoz kapcsolódó beruházási boom júliusban komolyabb próbatétel elé került: több alapkezelő is arra figyelmeztetett, hogy a korábbi vezető technológiai és félvezetőpiaci szegmensekben túl magasra futott a pozicionáltság, miközben egyre több kérdés merül fel a beruházások finanszírozhatóságával és későbbi megtérülésével kapcsolatban. A dél-koreai technológiai papírok extrém volatilitása, a Nasdaq korrekciója és a félvezetőszektor gyengélkedése mind azt jelezte, hogy
a befektetők már kevésbé adnak "biankó csekket" az AI-sztorinak.
Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy a részvénypiaci kockázatvállalás teljesen eltűnt volna. Több portfóliómenedzser inkább rotációról beszél: a korábbi AI-nyertesekből, megacap technológiai papírokból és túlforrósodott növekedési sztorikból a befektetők egy része az eddig lemaradóbb, olcsóbb, értékalapú vagy defenzívebb szegmensek felé fordult. A pénzügyi, egészségügyi, alapanyag-, energetikai, európai osztalékrészvények, japán papírok, illetve egyes feltörekvő piaci és régiós pozíciók több alapkezelőnél is előtérbe kerültek. A vállalati gyorsjelentési szezon összességében támogató maradt, ami segített megakadályozni, hogy az AI-szektor korrekciója szélesebb részvénypiaci eladási hullámmá váljon.
A monetáris politika terén a kép ismét szigorúbbá vált. A magasabb energiaárak és az inflációs várakozások emelkedése miatt a befektetők újra elkezdték átárazni a vezető jegybankok kamatpályáját. Az EKB a várakozásoknak megfelelően tartotta a kamatszintet, de több szereplő is kiemelte, hogy a jegybank óvatosabb, héjább kommunikációval reagálhat az energiaárak által okozott inflációs kockázatokra, miközben a növekedési kilátások romlása korlátozza a további szigorítás lehetőségét. Ez különösen kellemetlen helyzetet teremt Európában: a magasabb energiaárak egyszerre növelik az inflációs nyomást és fékezik a gazdasági aktivitást.
A Fed esetében sem tiszta a kép,
a piacok egy része továbbra is erős amerikai gazdaságot, támogató vállalati profitokat és tartósan magas kamatszintet áraz, ugyanakkor a geopolitikai kockázatok és az AI-beruházások finanszírozási kérdései miatt a kötvénypiaci volatilitás is emelkedett. Az alapkezelői kommentárok üzenete szerint a befektetőknek újra meg kell szokniuk: a jegybankok nem feltétlenül mentik ki gyorsan a piacokat minden megingásból.
A kötvénypiacokon júliusban egyértelműen megjelent a feszültség: az energiaárak emelkedése, az inflációs félelmek és a szigorúbb kamatpálya-árazás felfelé tolta a hozamokat. A fejlett piaci állampapírok több helyen jelentős nyomás alá kerültek, miközben a hosszú hozamok emelkedése az AI-szektort is érzékenyen érintette, hiszen a drágább finanszírozási környezet különösen fájdalmas a nagy beruházási igényű növekedési sztorik számára.
Érdekes módon azonban több alapkezelő éppen a hozamemelkedésben látott lehetőséget. Voltak, akik a negatív kötvénypiaci hangulatot kihasználva hosszú amerikai és európai állampapírokat vásároltak vissza, arra számítva, hogy a növekedési adatok továbbra sem elég erősek egy tartósan magasabb kamatkörnyezet igazolásához. Mások viszont rövidebb futamidőt, vállalati kötvényeket vagy helyi devizás feltörekvő piaci papírokat preferáltak, vagyis a kötvényoldalon is szelektívebbé vált a kockázatvállalás.
Magyarországon az elmúlt hónapok különutas, kifejezetten kedvező piaci története júliusban megtorpant. A hazai kötvények és a forint a választás utáni hónapokban látványosan profitáltak a javuló kockázati megítélésből, az uniós forrásokkal kapcsolatos reményből, az euróbevezetési várakozásokból és az MNB kamatcsökkentési ciklusából. Júliusban azonban a nemzetközi hozamemelkedés, az energiaárak újbóli megugrása és a geopolitikai feszültségek már a magyar piacot sem hagyták érintetlenül. A hazai hozamgörbe feljebb kúszott, a forint gyengült, azaz kezd oszlani a magyar eszközöket körbevevő "rózsaszín köd". A piac figyelme egyre inkább a költségvetési pályára, az uniós források tényleges érkezésére, a hazai gazdaságpolitikai lépésekre és az MNB mozgásterére terelődik. A jegybank júliusban folytatta a kamatvágási ciklust, és a kommentárok alapján augusztusban is benne van a pakliban még egy lépés, de a további lazítás ütemét a nemzetközi környezet és a forint stabilitásának kérdése erősen befolyásolhatja.
A hazai kötvények megítélése ugyanakkor nem romlott el érdemben. Több alapkezelő kifejezetten lehetőséget látott a hozamemelkedésben, és növelte a hazai kötvénykitettséget. A forint esetében vegyes a kép: vannak, akik oldalazásra vagy további gyengülésre számítanak, mások szerint 365 körüli euróárfolyam mellett már újra érdemes lehet nagyobb forintkitettséget tartani.
A júliusi események hatására a portfóliómenedzserek óvatosan újrarendezték a kitettségeiket: az előző hónap végi, a Portfolio által nyomon követett közös, egyenlő súlyozású modellportfólióhoz képest
a pénzpiaci eszközök súlyát 1,3 százalékponttal csökkentették, miközben a kötvény-, részvény- és alternatív kitettség is enyhén emelkedett.
Ez azt jelzi, hogy a magyar profik a geopolitikai, inflációs és AI-piaci kockázatok ellenére sem ültek vissza látványosan készpénzbe. A kockázatvállalás szerkezete azonban óvatosabb lett: a kötvényeken belül a nemzetközi kötvények súlya nőtt nagyobb mértékben, a részvényeken belül pedig inkább finom elmozdulások látszanak.
A közös modellportfólióban a főkategóriák alapján továbbra is a kötvények adják a legnagyobb eszközosztályt 34,1%-os súllyal, ezt követik a részvények 31,3%-kal, majd az alternatív befektetések 22,7%-kal. A pénzpiaci kitettség 11,9%-ra csökkent, vagyis a júniusi óvatosabb, "puskaport szárazon tartó" hozzáállás után júliusban ismét valamivel több pénz áramlott ki a parkolópályáról.
A részletes bontás alapján a teljes piac modellportfóliójának legnagyobb eleme a hazai kötvénykitettség, 19,4%-os átlagos súllyal. A második helyen a nemzetközi kötvények állnak 14,7%-kal, mögöttük a fejlett piaci részvények, amelyek 12,7%-os súlyt kaptak. Negyedikként az abszolút hozamú / hedge fund kitettség futott be 12,4%-kal.
A sorozatban az egyes alapkezelők devizák szerinti súlyozását is figyelemmel kísérjük. A július végi pillanatkép szerint a portfóliómenedzserek újra nagyobb bizalmat szavaztak a forintnak,
jelenleg 60,3%-os részaránnyal javasolnak forintos kitettséget, ami érdemi emelkedés a júniusi 58,8%-os szinthez képest.
A profik eközben enyhén, 18,1%-ra csökkentették az eurós kitettséget, a dollár súlya 15,6%-ra mérséklődött, az egyéb devizás kitettség pedig 6,0%-ra csökkent.
A pontosabb képhez érdemes elolvasni az alapkezelők egyedi portfólióajánlóit is, amelyekben részletesen kifejtik véleményüket az aktuális piaci helyzetről. Az egyes ajánlók az alábbi linkeken közvetlenül elérhetők:
A portfólióajánlók célja, hogy iránymutatást nyújtsanak a Portfolio olvasóinak, milyen tényezőket érdemes fontolóra venni egy közepes kockázatvállalású, középtávú portfólió összeállításakor. A portfóliók így csupán tájékoztató jellegűek, és nem tükrözik feltétlenül az alapkezelők saját befektetési stratégiáit.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi