TechtudSzerző: index 2026. 07. 31. 5 percnyi olvasás
Izolált, de frissítő, itt érdemes hűsölni a hőségben.
Miközben a bolygó különböző régiói felváltva fuldokolnak a hőkupolák alatt, az Antarktiszon negatív hőmérsékleti rekordot mértek. 2012 óta újból. De vajon ott miért nem érezteti hatását a globális felmelegedés?
Ahogy a NASA térképein is látjuk, a Föld globális felszíni hőmérséklete 2025-ben valamivel melegebb volt, mint 2023-ban. A legmelegebb év az első, 1880-as mérés óta 2024 volt (mostanáig), amit egy hűvösebb, de még mindig forró 2025 követett. A NASA Goddard Űrkutatási Intézetének elemzése több helyről összegyűjtött adatokat összesített: 25 ezer meteorológiai állomás, hajók, bóják, tengerfelszíni hőmérsékletet mérő műszerek, antarktiszi kutatóállomások levegő-hőmérsékleti adatait.
De Kaliforniában is figyelik a hevülést, egy ottani nonprofit kutatószervezet, a Berkeley Earth 2013 óta készít elemzéseket a globális átlaghőmérséklet-változásokról. Náluk 2025 volt a harmadik legmelegebb év a Földön.
A Berkeley Earth elemzése 57 685 meteorológiai állomás számait és a hajók által gyűjtött óceáni megfigyeléseket ötvözi.
Ezek alapján az elmúlt 50 évben a globális felmelegedés szinte lineárisan haladt előre, összhangban az üvegházhatású gázok kibocsátásának lineáris növekedésével.
A Concordia kutatóállomáson, ami a világ legelszigeteltebb terepi állomása, július 18-án mínusz 84,1 Celsius-fokot mértek, ilyen alacsony hőmérséklet 2012 óta először fordult elő. Igaz, az Antarktiszon jelenleg tél van, a nap sem süt, a Concordia pedig a térség jeges belsejében található, de akkor is furcsa a fagyrekord, ha mindenhol máshol hőség tombol.
Észak-Amerika és Európa hőhullámokkal küzd idén nyáron, Nyugat-Európában a valaha mért legforróbb júniust jegyezték fel, Kanadában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Spanyolországban erdőtüzek tombolnak. Globálisan az átlaghőmérséklet emelkedik, mivel több hőt megkötő üvegházhatású gázt juttatunk a légkörbe. A Föld időjárási rendszerei azonban összetettek, és az éghajlatváltozás nem jelenti azt, hogy mindenhol folyamatosan melegebb lesz.
Az Antarktiszt összetett légköri folyamatok befolyásolják, így hiába is mérnek itt szélsőségesen alacsony hőmérsékletet, ez nem mond ellent a globális felmelegedésnek.
A Concordia a világ legeldugottabb és legszélsőségesebb körülmények között működő kutatóállomásának számít. A 3300 méterrel a tengerszint felett, vastag jégpáncélon elterülő állomáson szeizmikus megfigyeléseket, csillagászati vizsgálatokat is végeznek, és igyekeznek modellezni a Föld múltbeli éghajlatát. Télen hónapokig nincs napfény, a légkör rendkívül száraz és stabil, a tiszta ég alatt pedig folyamatosan hő szökik az űrbe, mivel nincsenek felhők, így a hőmérséklet rendkívüli szintre csökkenhet.
A Concordia környezete annyira zord és elszigetelt, hogy az állomást arra is használják, hogy jobban megértsék az űrhajósok által az űrben tapasztalt fizikai, mentális és társadalmi kihívásokat. A tél beállta után teljesen elszigetelődik az állomás, 600 kilométerre a legközelebbi kutatóállomástól. Ez még izoláltabb környezet, mint a Nemzetközi Űrállomáson lévő, amely az Európai Űrügynökség szerint körülbelül 400 km-rel a Föld felett kering.
A Concordiánál valaha feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 84,7 Celsius-fok volt, 2010 telén. Egy másik, Kelet-Antarktiszon található magaslati meteorológiai kutatóállomás tartja a negatív rekordot, az orosz Vosztok nincs is messze a Concordiától, 1983 júliusában itt mértek mínusz 89,2 Celsius-fokot – a Meteorológiai Világszervezet adatai szerint.
Egy 2018-as tanulmány szerint a műholdas adatok arra utalnak, hogy Kelet-Antarktiszon a hőmérséklet akár mínusz 98 Celsius-fokra is lecsökkenhet, és nem azért, mert az Antarktisz a leghidegebb és legszárazabb régióként immunis lenne a globális felmelegedésre. A nagyobb gleccserek és az általuk alátámasztott jégtakaró igenis veszélyben van Nyugat-Antarktiszon, ahol a terület a leggyorsabban melegszik. Ezt csak az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos döntéseink befolyásolhatják.
De a tengeri jég, a jégpolcok és a gleccserek komoly veszélyben vannak itt is.
2024 márciusában egy hőhullám után csak mínusz 9,4 Celsius-fokot mértek itt, ami 18 fokkal melegebb, mint az előző márciusi maximum.
A Carbon Brief, a brit klímahírekkel és -politikával foglalkozó médium szerint 2026 valószínűleg a második legmelegebb év lesz 2024 után, és az erősödő El Niño növeli annak valószínűségét, hogy 2027 lesz a valaha feljegyzett legmelegebb év.
Napi