BulvárSzerző: index 2026. 07. 31. 5 percnyi olvasás
Amikor még bankjegyekkel gyújtottak cigarettára.
Az Aranyvonat öröksége – a magyar pénz újjászületése. Ez a címe annak az időszaki kiállításnak, amelynek pénteken tartották a sajtómegnyitóját a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban.
Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott dr. Sipos-Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, felidézve a történelem legsúlyosabb hiperinflációját, amely megelőzte 1946. augusztus elsejét, az értékálló forint bevezetését. Az alelnök kiemelte a legendás Aranyvonat, az azon szállított 30 tonna arany, az új forint fedezete megmentését. A Nemzeti Bank mintegy 200 munkatársa, az Aranyvonat kísérői hőssé magasztosultak ekkor.
A megnyitót kerekasztal-beszélgetés követte, amelynek vendége Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi (2001-2007) elnöke, illetve dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára volt. A beszélgetés moderátora: dr. Garami Erika főlevéltáros. Az érdekfeszítő, személyes visszaemlékezésekkel és anekdotázással fűszerezett diskurzus legfontosabb témája az Aranyvonat története, máig érvényes üzenete, illetve az aranytartalék mentésében résztvevő jegybanki tisztviselők és családtagjaik utólagos rehabilitációja, ami a Járai Zsigmond által vezetett Magyar Nemzeti Bank volt köszönhető. Minderre ünnepélyes keretek között 2003-ban került sor, amikor az akkor még jelentős számú túlélőnek egy látogatást is szerveztek az ausztriai Spital-am-Pyhrnbe, ahol heteken keresztül őrizték a kincset, mielőtt átadták volna az amerikai hatóságoknak.
Dr. Kovács Levente felidézte, hogy a háborúban elpusztult szinte a teljes magyar ipar, és az ország mezőgazdasági állatállományának a fele. Magyarán: nem volt mit enni, és hiába nyomtatták az egyre nagyobb címletű bankókat, azokért már semmit sem lehetett vásárolni. Éppen ezért 1946. augusztus elseje előtt, vagyis amikor bevezették a forintot, hatósági eszközökkel visszatartották az árukat, és azokat csak augusztus elseje után dobták piacra, hogy legyen mit vásárolni az új forintért, vagyis ne inogjon meg a lakosság bizalma az új fizetőeszközbe.
Történeti kuriózum, hogy az új deviza aranyfedezete, az amerikaiak által őrzött, és hiánytalanul visszaszolgáltatott 30 tonna arany csak hat nap késéssel, augusztus 6-án este érkezett meg Budapestre.
A megnyitón a Pénzmúzeum ötszázezredik látogatóját is köszöntötték. Az intézményt a 2022. március 15-i megnyitása óta már félmillióan keresték fel, pénteken köszöntötték a ötszázezredik látogatót, Himmer Hanna hatéves kislányt.
Az aranyvonat öröksége – a magyar pénz újjászületése címmel nyílt meg tehát a Pénzmúzeum új időszaki kiállítása. A tárlat a modern forint 80. évfordulójához kapcsolódva a magyar pénztörténet egyik meghatározó, drámai fejezetét idézi fel. A kiállítás középpontjában a Magyar Nemzeti Bank Aranyvonatának története áll: az a hősies és sorsfordító tett, Tarnay Frigyesnek, az MNB akkori főellenőrének főszereplésével, aminek köszönhetően a magyar aranytartalék biztonságba került, és amely jelentős szerepet játszott a II. világháború utáni pénzügyi újjáépítésben. A történet nemcsak gazdaságtörténeti szempontból kiemelkedő, hanem az emberi bátorság, a felelősségvállalás, a nemzeti vagyon megőrzése és az újrakezdés példájaként is értelmezhető. A tárlat a modern forint megszületését és nyolc évtizedes történetét is új megvilágításba helyezi.
A látogatók 80 válogatott tárgyon keresztül ismerhetik meg a forint történetének ikonikus, ritkán látott vagy eddig kevésbé hangsúlyos részleteit. Jellemző fotó, amelyiken egy férfi a százmillió bilpengős bankjeggyel gyújt rá a cigarettájára. Ennél ékesebb bizonyíték nem kell arra, hogy az 1946-os volt a világtörténelem legsúlyosabb inflációja, és a százmillió bilpengős volt minden idők legnagyobb címletű bankjegye.
A kiállítás a tárgyakat nem csupán műtárgyként, hanem történetmesélő szereplőként mutatja be: személyes emlékek, archív dokumentumok, látványos installációk és élményszerű eszközök segítségével. A kiállításban helyet kap az Aranyvonat történetét megidéző vasúti enteriőr, továbbá filmhíradó részletek, videóinterjúk és interaktív múzeumpedagógiai elemek is láthatóak lesznek. A bemutatott tárgyak között szerepel az 1946-os újrainduláshoz kapcsolódó Pénzverő vendégkönyve, a Spital am Pyhrn-i MNB-kirendeltség amerikaiakhoz küldött levelének másolata, a Kossuth-portrés százforintos bankjegy, valamint az egymilliárd b.-pengős ív is. A tárlat a történelem, a numizmatika és a design iránt érdeklődőknek, családoknak, diákoknak, valamint mindazoknak szól, akik szeretnék közelebbről megérteni, hogyan kapcsolódik össze egy ország pénze a bizalommal, az emlékezettel és az újrakezdés képességével. A kiállítás a nagyközönség számára pedig 2026. augusztus 1-től ingyenesen, regisztráció nélkül lesz látogatható. A nyitónapon a Pénzmúzeum különleges programokkal várja a közönséget.
(Borítókép:Az Aranyvonat öröksége – a magyar pénz újjászületése című időszaki kiállítás a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban. Fotó: Kertész Renáta / Index)
Napi