euronews Egyéb

A dunai szárazság a hajóroncsoktól az évszázados lövedékekig mindent feltár

Szerző: euronews 2026. 07. 31. 4 percnyi olvasás


A dunai szárazság a hajóroncsoktól az évszázados lövedékekig mindent feltár

A visegrádi Mátyás Corvin Múzeum szakembereinek még meg kell vizsgálniuk a kőgolyót, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy katapultlövedékről van szó, de könnyen lehet, hogy történelmi leletről van szó.


Rekord mélypontra süllyedt a héten a budapesti Duna vízszintje, szerdán (július 29.) elérte a 23 centimétert. A korábbi legalacsonyabb vízállást, 33 centimétert 2018-ban mérték.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Szerda ebédidőre enyhén, 25 centiméterre emelkedett a vízszint, de jelentős javulás nem várható. Mi több, a nyár második szakakánikulamost éri el Magyarországot.

Ahogy a Duna apad, a meder egyre nagyobb része szabadul fel. A helyzet olyan rendkívüli, hogy a Magyar Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor Dezsőciklusa meder mentén egészen Budapesttől Vácig. Az Euronews olvasója néhány napja furcsa, tökéletes alakú kőre bukkant a Visegrád melletti mederben, amely azonnal felkeltette a figyelmét.

Mysterious stone sphere in the Danube
Titokzatos kőgömb a Dunában olvasónktól

A dunai szárazság a hajóroncsoktól az évszázados lövedékekig mindent feltár

Felfedezésükről az olvasó a visegrádi Mátyás Király Múzeumot is tájékoztatta, és első ránézésre úgy tűnik, katapultlövedékről lehet szó.

A múzeum igazgatója, Buzás Gergely régész az Euronewsnak azt mondja, nem ritkák az ilyen leletek a környéken; végül is a visegrádi várat minden ostrom során több száz kőgolyóval bombázták, így raktárukban is van néhány hasonló lövedék.

A múzeum szakemberei jövő héten kimennek, hogy megvizsgálják a kőgömböt, hogy megerősítsék jóslataikat.

Hogy hány éves, azt csak találgatni lehet, mérni nem lehet. Buzás szerint az legalább elmondható, hogy ilyen lövedékeket legkésőbb a 16. századig használtak. De sokkal messzebbre nyúlhat vissza, hiszen már a római korban is állt itt erőd, és akkor már ismerték a kőhajító gépeket.

Tehát ha bebizonyosodik, hogy ez valóban egy katapultlövedék, akkor legalább 400, de akár 2000 évvel ezelőtt készült, és az ágyon feküdt.Dunaazóta.

Az ilyen jellegű felfedezések most sem elszigeteltek: a múlt héten aMásodik világháborús hajótörésis előkerült a Duna száradó medréből Mohács mellett.

A szárazságnak nincs vége

A rejtélyes kőgömb megtalálásának területéről, a Dunakanyarból az Európai Unió Kopernikusz műholdas földmegfigyelési programja műholdfelvételt tett közzé szerdán. A montázs a Duna ugyanazon szakaszát mutatja be egy 2025. július 14-i és egy másik 2026. július 25-i képen.

Huge difference compared with last year
Óriási különbség a tavalyihoz képest Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdfelvétel

A két képet összevetve jól látható, hogy idén sokkal kevesebbvíza Dunában, mint tavaly júliusban. A folyó kanyarulatain homokpadok alakultak ki, amelyek rendkívül megnehezítik a dunai hajózást. Nem véletlen, hogy egyes szakaszokon sem teher-, sem személyszállító hajók nem közlekedhetnek, Budapesten a folyami forgalom korlátozását is bevezették.

Fokozott készültséget rendelt el az aszály elleni küzdelemben szerdán az Élőkörnyezetért Felelős Minisztérium vezetője, Gajdos László. A miniszter délelőtt bejelentette, hogy "az ország 84 vízhiány-kezelési körzetéből 66-ban az aszályindex meghaladja a törvényben meghatározott háromszoros küszöbértéket", vagyis az ország háromnegyede súlyos vízhiányban szenved.

The drought situation on HungaroMet’s map
Aszályhelyzet a HungaroMet térképén HungaroMet

Az időjárás-előrejelzések szerint a következő két hétben egyáltalán nem lesz eső. A szerdán kezdődött kánikula várhatóan körülbelül egy hét múlva éri el tetőpontját, a fővárosban 39 fok körül alakul a maximum hőmérséklet. Némi enyhülés csak a jövő hét vége felé várható, és akkor is 31-33 fokos maximumok várhatók.

Ez nem csak az időjárással kapcsolatos balszerencse. szerint aWorld Weather Attribution elemzésA múlt héten közzétett közlemény szerint az idei európai aszályokat kevésbé az esőhiány, sokkal inkább a rendkívüli hőség okozta, amely a szokásosnál sokkal gyorsabban vonja ki a nedvességet a folyókból, a talajból és a növényzetből. A tudósok azt találták, hogy az ilyen intenzív párolgási körülmények ma akár 80-szor nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, mint azelőtt, amikor az emberek elkezdték fosszilis tüzelőanyagokkal fűteni a bolygót.

ad

További tartalom Önnek