Az Európai Unióban az elmúlt évtizedben megduplázódott a szifiliszes esetek száma, Magyarországon pedig a környező országokhoz képest is kiugróan magas az újszülött- és magzathalálozás – ezzel indokolták a tiszás politikusok az egyes egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosítását, amelynek általános vitáját a keddi rendkívüli ülésnapon tartotta a parlament.

– mondta az Indexnek Ruzsa Diána, az Egészségügyi Bizottság elnöke.

A növekedés nem új keletű, de az elmúlt években vált drámaivá, a bizottsági elnök szerint az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedtek az esetszámok. 2020 után azonban meredek fordulat jött, azóta itthon szinte évről évre duplázódik a fertőzöttek száma. Pedig a szakma már régen jelezte a bajt.

„A férjem szülész-nőgyógyász, ők ezt a kérdést már tavaly is felvetették. Kardiológusként én ilyen szövődménnyel nem találkoztam, de ő már akkor mondta, hogy drasztikusan emelkedik Magyarországon a szifiliszes betegek száma” – idézte fel Ruzsa Diána.

Benne volt a rendszerben, csak nem látta senki

A most tárgyalt javaslat egy abszurd helyzetet old fel. A szexuális úton terjedő betegségek szenzitív adatnak minősülnek, ezért hiába szűrik az első trimeszterben a várandósokat, ha a vizsgálat nem a várandósgondozás keretében történt, az eredményt a kismamát gondozó orvos nem láthatta az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT).

„Benne volt a rendszerben, hogy szifiliszes az anya, csak nem látták a kezelőorvosai” – fogalmazott Ruzsa Diána, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hozzáférés a jövőben is nagyon szűk körű lesz. Kizárólag a várandósgondozást végző, illetve a kismamát ellátó orvos és védőnő nézheti meg az adatot, a betekintés pedig ellenőrizhető és visszakereshető marad – vagyis utólag is megállapítható lesz, ki és mikor fért hozzá.

Emellett bővítették a szűrést is, ugyanis július 1-jén hatályba lépett az a rendelet, amely az eddigi, kizárólag az első trimeszterben kötelező szifiliszszűrés mellett a második trimeszterben is kötelezővé teszi a vizsgálatot. Továbbá a szülőszobán gyorstesztet végeznek azoknál a szülő nőknél, akik nem vettek részt várandósgondozásban, vagy az országos tiszti főorvos módszertani levele alapján magas kockázatúnak minősülnek – utóbbi program már tavaly ősszel elindult, a teszteket a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ térítésmentesen biztosítja a szülészeteknek. Az NNGYK adatai szerint 2025 november közepéig 63 veleszületett szifiliszes esetet igazoltak. A most tárgyalt törvényjavaslat ehhez a rendszerhez adja hozzá az adathozzáférés rendezését.

A korábban gyermekorvosként dolgozó Szabó Alexandra kiemelte, hogy a szűrés bővítésére van kapacitás, hiszen egy egyszerű, olcsó vérvételes laborvizsgálatról van szó, a szülőszobai gyorsteszt pedig percek alatt eredményt ad.

Amit a penicillin száz éve megoldana

A tét ehhez képest aránytalanul nagy. A szifilisz kórokozója a méhlepényen keresztül átjut a magzatra: a méhen belüli halálozás kockázata jelentősen megnő, a fertőzötten született gyermekeknél pedig súlyos, egész életre szóló károsodások alakulhatnak ki.

Szerintem 2026-ban nem megengedhető, hogy egyetlen gyerek is olyan tartós károsodást szenvedjen, amit megelőzhetnénk. Ezek a gyerekek lehet, hogy soha nem fognak látni, soha nem fognak hallani, idegrendszeri károsodásuk, értelmi fejlődési zavaruk, mozgásszervi deformitásaik lehetnek egész életükre. Ezt megállítani erkölcsi kötelességünk

– mondta Szabó Alexandra.

A betegség a felnőtteket is alattomosan támadja. A fertőzés után apró fekélyek alakulnak ki, amelyek spontán elmúlhatnak, a kór azonban a szervezetben marad, a tünetmentes hordozó pedig évekig továbbadhatja. Sokéves fennállás után idegrendszeri és szív-érrendszeri szövődmények jelentkeznek, a kezeletlen szifilisz akár demenciához is vezethet.

Mindezt egy 1928-ban felfedezett, a negyvenes-ötvenes évekre széles körben elterjedt gyógyszer, a penicillin előzhetné meg.

Ez egy olyan betegség, amit ismerünk, több mint hetven éve könnyen kezelni tudunk, és még olcsó is maga a gyógyszer

– fogalmazott Ruzsa Diána.

Négy megyében az esetek fele

A járvány térképe éles társadalmi egyenlőtlenséget rajzol ki. A képviselők elmondása szerint az esetek 53 százaléka négy megyében – Szabolcs-Szatmár-Beregben, Hevesben, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Bács-Kiskunban – koncentrálódik, jellemzően mélyszegénységben élők körében, ahol az egészségügyi felvilágosítás is elmaradottabb, a védekezés pedig kevésbé elterjedt a fiatalok között.

Szabó Alexandra szerint a probléma gyökere a szexuális edukáció évtizedes hiánya, amely különösen a hátrányos helyzetű térségekben jelent komoly kihívást. Attól, hogy nem beszélünk róla, a fiatalok élnek szexuális életet, viszont megfelelő tájékoztatás hiányában sokan nincsenek tisztában a szexuális úton terjedő fertőzések kockázataival, a megelőzés lehetőségeivel és a tünetekkel. A betegségeket övező stigma miatt pedig sokan későn fordulnak orvoshoz, vagy egyáltalán nem jutnak el szűrésre.

Mindezek következménye, hogy a fertőzések felismerése és kezelése sok esetben késik, ami a járvány terjedéséhez is hozzájárul

– tette hozzá Szabó Alexandra.

Célzott szűrőprogramok sincsenek a fiatalok körében. A penicillin elterjedése után a szifiliszt évtizedekig legyőzött betegségnek hitték, a lezüllesztett népegészségügy érdemben nem foglalkozott vele – ahogy a képviselők szerint a magyar egészségügyben általában is a betegségek kezelése állt a középpontban, a megelőzés és a betegedukáció gyerekcipőben jár.

Akit kiszűrnek, annak is kálvária a kezelés

A rendszer azonban ott is akadozik, ahol a szűrés már megtörtént. Szabó Alexandra elmondása szerint a háziorvosok gyakran nem merik vállalni az injekcióban adandó penicillinkezelés kockázatát, és a nemibeteg-gondozóba küldik a kiszűrt betegeket.

Egy faluból bonyolult eljutni egy városi nemibeteg-gondozóba. Továbbá fennáll a lehetősége, hogy ott azt mondják, nálunk nincsen, és továbbküldik a beteget megyei szintre. Egy faluból eljutni ezekre a rendszeres terápiákra nem egyszerű

– írta le a helyzetet a képviselő. A stigma itt is dolgozik, Ruzsa Diána szerint már maga a gondozóba való belépés is megbélyegzéssel jár, ahogy a fiatalok az óvszervásárlást is szégyellik. Közben a gondozói hálózat és a szakmai utánpótlás az elmúlt években elsorvadt, a népegészségügyi rendszer leépült.

A megelőzés lenne az új irány

A képviselők hangsúlyozták, hogy az adathozzáférés rendezése egy komplex stratégia egyik eleme, ami mögött egy teljes szemléletváltás áll, ami szerint az egészségügyi reformban a prevenció legalább olyan fontos szerepet kapna, mint a betegségek kezelése.

Nem azt mondom, hogy maga az adat láthatóvá tétele a kezelőorvos számára az új egészségpolitika. Inkább maga a szemlélet, hogy a betegség megelőzése, a prevenció az, ami új lépés a mi egészségügyi reformunkban

– fogalmazott Ruzsa Diána.

Ehhez tárcaközi együttműködésre is szükség lesz, egyebek mellett az oktatásüggyel és civil szervezetekkel, célzottan azokon a területeken, ahol mérhetően magasabb a betegség előfordulása. A képviselő szerint a fiatalok szexuális felvilágosítása mellett az egészséges életmódra nevelés egésze a cél.

A magzati és újszülöttkori esetek visszaszorulását a kibővített szűrések nyomán rövid időn belül várják, a megelőzésközpontú szemlélet meghonosítása azonban hosszabb folyamat lesz, mivel több generáció nőtt fel úgy, hogy semmilyen ilyen képzést nem kapott.

Szabó Alexandra gyermekorvosként a pályáján szerencsére csak tankönyvből ismerte a veleszületett szifilisz jellegzetes tüneteit, de, mint mondta, a tegnapi parlamenti felszólalására készülve előjöttek a lelki szemei előtt a tankönyvi képek az újszülöttek jellegzetesen megöregedett arcáról. A betegség kései következményével azonban a valóságban is találkozott.

„Azzal találkoztam, hogy mentálisan vagy fizikálisan sérült lett felnőtt beteg azért, mert nem volt kiszűrve a szifiliszre. Szóval személyes érintettség is van benne, de ettől függetlenül is azért vagyunk itt, hogy ezeken változtassunk” – fogalmazott.

Nekiállunk, mert másképp nem megy. Szégyen, hogy innen kell nekiállni, de neki kell állni

– tette hozzá Ruzsa Diána.

A T/339-es javaslat kijelölt bizottsága az Egészségügyi Bizottság, a módosító javaslatokat csütörtök délutánig lehet benyújtani.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: July Semianovich / Getty Images)