A Magyar Péter vezette kormány első döntései máris kijelölték az új politikai irányt, és éles reakciókat váltottak ki a Fideszből. Az elemző szerint az elszámoltatás üteme, valamint a választók türelme a következő időszak egyik legfontosabb politikai kérdése lesz. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

Nagy Attila Tibortól, a Pillanatkép állandó politikai elemzőjétől azt kérdeztük, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, valamint a Bús Balázs-ügy körül kibontakozott politikai vita milyen következtetésekre ad lehetőséget az elszámoltatás, a jogállam értelmezése és a magyar belpolitika alakulása szempontjából.

A Tisza megígérte, a Fidesz diktatúrát kiált

Nagy Attila Tibor szerint a Magyar Péter vezette új kormány első intézkedései – az Alaptörvény legutóbbi módosításai, köztük a miniszterelnöki és az országgyűlési képviselői mandátum korlátozása, Sulyok Tamás eltávolítása az államfői posztról, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényjavaslat benyújtása, majd elfogadása – rövid idő alatt világossá tették, hogy a Tisza mélyreható politikai és közjogi változásokat kíván végrehajtani. Ennek része a korábbi fideszes időszak feltételezett visszaéléseinek kivizsgálása és a felelősségre vonás szavazói igénye is, miközben a Fidesz ezt kezdettől önkényuralmi, diktatórikus fordulatként értelmezi.

A vita hevességére és félresiklására jellemző, hogy a Fidesz az NVVH létrehozását »új ÁVH«-ként állítja be, sőt a politikai vitában Adolf Hitler és Rákosi Mátyás neve is előkerült. Az ilyen történelmi párhuzamok nyilvánvalóan nem a higgadt, érdemi párbeszédet szolgálták. De a Tisza Párt sem tett kísérletet arra, hogy az Alaptörvény módosításainak és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának szükségességéről meggyőzze politikai ellenfeleit

– fogalmazott az elemző.

Rámutatott, hogy a Tisza Párt ezekkel a lépésekkel is a NER maradványainak felszámolására törekszik. Az Alaptörvény 16. módosítása a korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor hatalomba való visszatérését kívánta lehetetlenné tenni, az országgyűlési képviselői mandátum korlátozása pedig a jelenlegi fideszes és KDNP-s képviselők mintegy felét érinti.

Afelől pedig kevés kétség lehet, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a NER-hez köthető cégek ellen irányulhat. Magyar Péter még ellenzéki vezetőként, tavaly vetette fel az NVVH felállítását, válaszként az akkori fideszes hatalom feltételezett visszaéléseire. A Fidesz elleni politikai fellépés tehát egyértelmű, így nem csoda, hogy a párt ilyen hevesen reagált

– állapította meg Nagy Attila Tibor.

A Tisza szavazóinak türelme véges lehet

Az elemző szerint Magyar Péteréknek azzal is számolniuk kell, hogy a Tisza szavazótáborának egy része egyre türelmetlenebbül várja az előző tizenhat év feltételezett visszaéléseinek feltárását.

Sokan nem értik, hogy az Orbán-rendszerrel kapcsolatban felmerült korrupciós vádak után Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és más fideszes prominensek miért vannak még mindig szabadlábon. A Tisza lelkes szavazói közül azonban sokan nem figyeltek fel Magyar Péter még ellenzéki vezetőként tett »apróbetűs« figyelmeztetésére, miszerint nem az ő feladata bárkit börtönbe juttatni, hanem az igazságszolgáltatásé. A Tisza Párt elnöke tehát nem ígérte, hogy bárkit börtönbe zárnak vagy vagyonát elkobozzák, csupán a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását.

Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy az NVVH-ról szóló törvény elfogadásával az új kormánytöbbség fontos lépést tett egyik jelentős választási ígéretének teljesítése felé. Kérdéses ugyanakkor, hogy az Orbán Viktort és környezetét korruptnak tartó tiszás „kemény mag” mennyire lesz türelmes, hiszen a hivatal felállítása és apparátusának kiépítése is időt vesz igénybe, a vizsgálatok pedig ennél is tovább tarthatnak.

Nemcsak a hivatal működésére, hanem az előző tizenhat év vélt vagy valós visszaéléseinek kivizsgálására is igaz, hogy jogállami keretek között csak megalapozott gyanú esetén lehet bárkit – így akár egy NER-hez köthető nagyvállalkozót vagy vezető politikust – letartóztatni. Az ellenük induló büntetőeljárások ráadásul évekig is elhúzódhatnak, és akár felmentéssel is végződhetnek. Miközben a radikálisabb tiszás »kemény mag« gyors eredményeket, börtönbüntetéseket és nagyarányú vagyonelkobzásokat vár, Magyar Péter sem a kampányban, sem hatalomra kerülése óta nem készítette fel híveit arra, hogy az előző Orbán-kormány ügyeinek feltárása és a felelősök felelősségre vonása hónapokig, akár évekig is eltarthat.

Az elszámoltatás kockázat is a Tisza számára

Az elemző a 21 Kutatóközpont májusi felmérését idézte, amely szerint jelentős társadalmi igény mutatkozik az Orbán-kormány idején történt ügyek kivizsgálására. Az előző évek feltételezett korrupciós ügyeinek kivizsgálását az összes válaszadó 84 százaléka tartotta szükségesnek. A Tisza szavazóinak 97 százaléka, a Fidesz szavazóinak mintegy fele, az egyéb pártok támogatói és a pártnélküliek 75 százaléka is támogatta az elszámoltatást.

A Tisza-kormánynak tehát meggyőző teljesítményt kell nyújtania ezen a területen, vagy legalább el kell hitetnie a türelmetlenebb választókkal, hogy minden tőle telhetőt megtett a felelősségre vonások érdekében.

Nagy Attila Tibor szerint némileg megismétlődik a tizenhat évvel ezelőtti politikai helyzet. A második Orbán-kormány működésének első hónapjaiban a Fidesz azt hangsúlyozta, hogy a 2002 és 2010 közötti szocialista–szabad demokrata kormányzás időszakát átszőtte a korrupció. Az idő múlásával azonban a fideszes szavazók egyre elégedetlenebbek lettek az előző kormányhoz köthető ügyek kivizsgálásának és a felelősségre vonásoknak a lassú üteme miatt, később pedig Orbán Viktor maga is elismerte, hogy az elszámoltatás kudarcot vallott.

A mostani kormány is rendszeresen beszél arról, hogy belső vizsgálatok zajlanak, és már több feljelentés is született. Hasonló kommunikációra azonban tizenhat évvel ezelőtt is volt példa, a feljelentések többsége végül elakadt a büntetőeljárások során. A Fidesz pedig a 2014-es választási győzelmét végül nem az elszámoltatás sikerének, hanem a rezsicsökkentésnek és politikai ellenfelei megosztottságának köszönhette.

Ahogyan az akkori Fidesz-kormány, úgy a mostani Tisza-kormány számára is kihívást jelent, hogy az előző hatalom ügyeinek feltárása ne idegenítse el saját szavazóinak egy részét. A jelenlegi kormány hivatalba lépése óta azonban még túl kevés idő telt el ahhoz, hogy megalapozott ítéletet lehessen mondani az elszámoltatás hatékonyságáról. De annyi már most is látszik, hogy a Tisza-kormány intenzíven használja a közösségi médiát és az Országgyűlés üléseit arra, hogy bemutassa az előző fideszes kormány működésével kapcsolatos korrupciós állításait.

„Megalapozatlan diktatúrát kiáltani”

Az ellenzék kommunikációja az elemző szerint egyelőre erőteljesen sérelmi jellegű és eltúlzott.

Megalapozatlan diktatúrát kiáltani, ugyanis nincs egypártrendszer, és a kormány továbbra is szabadon bírálható.

Nagy Attila Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kormánytöbbség nem helyezte hatályon kívül azt a büntetőeljárási törvényt, amely a vádhatósággal – így a jövőben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal szemben is – számos követelményt támaszt a sikeres büntetőeljárás lefolytatásához.

„Bús Balázs esetleges őrizetbe vétele esetén sem önkényuralmat kellene emlegetni, hanem inkább azon elgondolkodni, miként biztosítható jobban, hogy a vádhatóság ne tehessen tönkre emberi életeket azzal, hogy éveken át tartó büntetőeljárásokat – akár előzetes letartóztatással is – kényszerít olyan személyekre, akiknek ártatlansága csak egy hosszadalmas, idegileg és lelkileg is megterhelő eljárás végén derülhet ki” – fogalmazott az elemző. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a vádlottak és a terheltek jogait is szabályozó 2017-es büntetőeljárási törvényt még az előző Fidesz-kormány idején fogadták el, vagyis Bús Balázs most azokkal a jogokkal élhet, amelyeket párttársai foglaltak törvénybe.