A vita egyik központi alakja Vázsonyi László, a VulcanAgro Kft. tulajdonosa, aki a Facebookon indított kampányt a JÉGER ellen, és egy 14 ezer aláírást tartalmazó petíciót is átadott a miniszternek. Vázsonyi szerint a rendszer felelős a csapadékhiányért, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely a rendszert működteti, nem megfelelően végzi a feladatát. Bóna Szabolcs már májusban jelezte, hogy felülvizsgálják a JÉGER működését, és a múlt héten bejelentette, hogy egy független tudományos testületet hoznak létre a rendszer hatásainak vizsgálatára – számolt be a Telex.

Változtatnak az üzemeltetés feltételein

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet módszertana alapján készített felmérést ötezer gazdálkodó bevonásával. Az eredmények szerint a Dunántúlon a gazdák többsége bízik a rendszerben, például Vas vármegyében 65,5 százalékuk támogatja a JÉGER működését. Ennek megfelelően a miniszter arra kérte a kamarát, hogy azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége a rendszer fenntartását szeretné, továbbra is működjön a JÉGER, míg máshol szüneteltessék azt. Az üzemeltetés feltételein azonban mindenhol változtatnak: a jégeső 50–60 százalékos valószínűsége helyett csak 80 százalékos valószínűség esetén lép majd működésbe a rendszer.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a JÉGER és az aszály közötti összefüggés nem tudományos alapokon nyugvó kérdés, ezért a független szakértői testület feladata lesz, hogy alaposan megvizsgálja a rendszer működését. A cél az, hogy a tudományos eredmények alapján szülessenek döntések, amelyek mind a gazdák, mind a szélesebb közvélemény számára megnyugtatóak.