Jemeni források szerint a szaúdi hadsereg csapatokat vont ki Kelet-Jemenből, ami egy közép-jemeni szárazföldi hadművelet előkészítésére utalhat. Ezzel párhuzamosan Rijád egy többnemzetiségű tengeri védelmi koalíció megszervezésén dolgozik a Vörös-tengeren és a Báb-el-Mandeb-szorosban közlekedő hajók védelmére.

A szaúdi védelmi tárca csütörtökön a The Guardian szerint azt közölte, hogy 14 ország – köztük Törökország, Pakisztán, Egyiptom, Szudán és Dzsibuti – közös nyilatkozatban támogatta a tervezett tengeri védelmi együttműködést. Rijád az Egyesült Államokat és több európai országot – Németországot, Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Olaszországot – is felkérte.

A húszik, akik Jemen fővárosát, Szanaát és a Vörös-tenger partvidékének nagy részét ellenőrzik, július 20-án jelentették be, hogy blokád alá veszik a szaúdi hajókat. A szervezet tagadta, hogy minden áthaladó hajótól díjat kívánna szedni. A lázadók szerint a blokád addig marad érvényben, amíg Szaúd-Arábia nem szünteti meg a Jemen elleni saját blokádját. Állításuk szerint a vita Jemen jövőjéről szól, nem pedig közvetlenül Iránról.

Szaúd-Arábia 2015-ben avatkozott be a jemeni polgárháborúba az ENSZ által elismert kormány oldalán a húszik ellen. Az Európai Unió már jelenleg is működteti az Aspides nevű tengeri missziót a Vörös-tengeren, de továbbra sem egyértelmű, hogy a húszik által bejelentett blokád minden hajóra, vagy kizárólag a szaúdi hajózásra vonatkozik.

Bajban a szaúdi olajexport

A húszik július 25-én azt állították, hogy csapást mértek Szaúd-Arábia keleti olajmezőit a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjével összekötő olajszállítási infrastruktúrára. A fejlemények különösen érzékenyen érinthetik a szaúdi olajexportot. Az iráni háború előtt a szaúdi nyersolaj kivitelének akár 80 százaléka a Hormuzi-szoroson haladt át.

A Vörös-tenger szerepe azóta jelentősen felértékelődött, jelenleg a szaúdi olaj több mint felét szárazföldi vezetéken szállítják Janbu kikötőjébe export céljából. Ha a Vörös-tengeri útvonal is lezárulna a Hormuzi-szoros korlátozása mellett, az jelentősen visszafogná az ország olajkivitelét.

A térségben a katonai feszültség az elmúlt hetekben tovább nőtt. Szerdán szaúdi légicsapások értek iraki célpontokat, miután iraki milíciák korábban szaúdi olajlétesítményeket támadtak. Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az amerikai–szaúdi műveletekhez az iraki kormány is hozzájárult, ezt azonban Bagdad nem erősítette meg.

A szaúdi védelmi miniszter, Hálid bin Szalmán herceg szerdán sürgős egyeztetést folytatott Donald Trumppal és JD Vance amerikai alelnökkel. A beszámolók szerint Rijád jelezné, hogy kész megvédeni saját területét és energetikai infrastruktúráját, de nem kívánja eszkalálni az Iránnal kialakult helyzetet, mert továbbra is lehetségesnek tartja a diplomáciai rendezést.

Nőtt a katonai feszültség a térségben

A húszik és Szaúd-Arábia közötti összecsapások az elmúlt két hétben felerősödtek. A lázadók több támadást hajtottak végre a Saudi Aramco olajlétesítményei ellen, míg a szaúdi légierő húszi ellenőrzés alatt álló célpontokat támadott a Hodeida kikötőváros térségében. Emellett egy harmadik szaúdi kereskedelmi hajót is támadás ért a Vörös-tengeren.

A több mint egy évtizede tartó szaúdi–húszi konfliktusban kialakult törékeny egyensúly az elmúlt hónapban megbomlott. A térség feszültségét ugyanakkor mérsékelhetné, ha a Perzsa-öböl arab államai és Irán megállapodásra jutnának a Hormuzi-szoros újbóli teljes megnyitásáról. A közvetítői tárgyalások Omán és Irán között továbbra is zajlanak.