GazdaságSzerző: vg 2026. 07. 30. 3 percnyi olvasás
A következmények súlyosak lehetnek.
A magyar kormányfő egy videóüzenetben jelentette be, hogy a Paksi Atomerőmű történetében először teljes következhet be a Duna rekordalacsony vízállása miatt. Magyar Péter a lakosság mellett az ipari szereplőket is arra kérte, hogy takarékoskodjanak az energiával, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben akár teljesen át kell majd ütemezni a termelést. A bejelentésből az is kiderült, hogy legrosszabb esetben akár a nagyfogyasztók kötelező, ütemezett lekapcsolása is megkezdődhet.
Habár a kormány hivatalos listát nem tett közzé arról, hogy az esetleges intézkedés pontosan mely vállalatokat érintheti, azonban Magyar Péter beszédében nevesítette az akkumulátorgyárakat, autógyárakat, vegyi üzemeket és a cementgyárakat is.
Az elmúlt években a magyar ipar jelentősen bővült és számos új gyártókapacitás jött létre az országban. A feldolgozóiparon belül különösen a járműgyártás, valamint a villamos berendezések – ezen belül az akkumulátorok – gyártása erősödött meg, és vált a magyar gazdaság meghatározó ágazatává. Mindemellett a vegyipar is jelentős gazdasági súlyt képvisel, a cementipar pedig kisebb mérete ellenére az egyik leginkább energiaintenzív iparág.
A feldolgozóipar 2025-ben a magyar gazdaság bruttó hozzáadott értékének 17,7 százalékát adta, míg az értékesítés 73,3 százaléka exportra ment.
A teljes magyar feldolgozóipari export mintegy 21 százalékát a járműgyártás adta 2025-ben és
az Audi, a Mercedes, a Suzuki, a BMW, valamint a komáromi BYD megközelítőleg 22 ezer embernek ad munkát.
Habár az autógyárak a munkarend átalakításával, műszakok megszüntetésével viszonylag gyorsan tudnak reagálni egy a jelenlegihez hasonló váratlan helyzetre, azonban érdemes megjegyezni, hogy ez a termelés és az export visszaeséséhez vezethet.
Sokan az akkumulátorgyárakat hibáztatják természetes vizeink apadása miatt, azonban leállításukra nem ezért lehet szükség. Ezeknek az üzemeknek egész egyszerűen nagy villamosenergia-igényük van, azonban a gyártás átütemezése nehezebb mint az járműgyárak esetében. A cellagyártás bizonyos szakaszait nem lehet veszteség nélkül leállítani, majd ismét elindítani, ezért itt inkább a termelési volumen csökkentése jöhet szóba.
A magyar akkumulátoripar súlyát jól szemlélteti, hogy 2021 óta megközelítőleg 26 milliárd eurónyi akkumulátoripari beruházás érkezett az országba, vagy került bejelentésre.
A Samsung gödi, az SK iváncsai, valamint a CATL debreceni üzemében megközelítőleg 7300 ember dolgozik, ezért egy esetleges termeléscsökkenés minden bizonnyal sokakat érintene.
Ugyan a cementipar foglalkoztatási súlya alacsony, azonban ellátási jelentősége annál nagyobb: néhány üzem leállása az egész magyar építőanyag-piacra hatással lenne. Amennyiben csupán átütemezésre kerülne sor, az talán nem okozna ellátási nehézségeket, de egy hosszabb leállásnak akár jelentős árfelhajtó hatása is lehetne.
Magyarországon három integrált cementgyárban összpontosul a termelés.
A Duna–Dráva Cement váci és beremendi gyára nagyjából 550 embert foglalkoztat, konszolidált árbevételük 2024-ben pedig meghaladta a 65 milliárd forintot.
A Holcim királyegyházi gyára és bükkösdi kőbányája pedig körülbelül 140 embernek ad munkát.
A Magyar Péter által felsorolt ágazatok közül a vegyipar szabályozható a legkevésbé. A klóralkáli-, olefin-, ammónia- vagy műtrágyaüzemek folyamatos technológiák, ezért egy kényszerű leállás kimagasló gazdasági károkat okozhat. Ennél sokkal valószínűbb és járhatóbb út a termelési volumen csökkentése.
A legnagyobb hazai szereplők a BorsodChem, a Mol Petrolkémia és a Nitrogénművek együttesen közel ötezer munkavállalót foglalkoztatnak.
A BorsodChem 2025-ben 789,8 milliárd, a Mol Petrolkémia 440,3 milliárd, a Nitrogénművek pedig 157 milliárd forintos nettó árbevételt ért el.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy amennyiben egy esetleges áramkimaradás következtében a Mol százhalombattai finomítójában leállna, vagy csökkenne a termelés, az negatívan hatna az egyébként is egyre magasabb üzemanyagárakra is.
A részleges leállások, valamint a termelés volumenének visszaesése közvetlen és azonnali hatást gyakorolna az érintett üzemekben dolgozókra, azonban a hosszú távú gazdasági hatások ennél is nagyobb problémát jelenthetnek.
A jármű- és akkumulátorgyárak lecsavarása rontaná az ipari termelést és az áruexportot, a vegyipari leállások technológiai kiesést okoznának, a cementipar korlátozása pedig ellátási nehézségeket okozhat az építőiparban.
Habár a nagyfogyasztók korlátozása ellátásbiztonsági szempontok alapján logikus döntés, de korántsem veszteségmentes lépés.
Napi