A parlament tiszás többsége a napokban sokak által vitatott módon választotta meg alkotmánybírónak Sonnevend Pált, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, aki az ugyancsak ellentmondásos körülmények között eltávolított Hende Csaba (Fidesz) helyét foglalta el a taláros testületben. Mint megírtuk, az alaptörvény Tisza által jegyzett 17. módosítása tizenkét évnyi korábbi képviselői megbízatás vagy három megválasztás után kizárta az újabb országgyűlési képviselővé választhatóságot. Mivel Hende korábban több mint tizenkét évig volt képviselő, az új szabály alapján többé nem választható országgyűlési képviselővé. Az alkotmánybírósági törvény ehhez automatikusan hozzákapcsolta alkotmánybírói megbízatásának megszűnését. Az Alkotmánybíróság hivatalos nyilvántartása szerint Hende Csaba mandátuma 2026. július 19-én ennek következtében ért véget.

Illegitim eljárás 

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a Fidesz-frakció illegitim eltávolításról beszél, Hende maga pedig közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtott be az alkotmánybírósági törvény érintett rendelkezései ellen. Ettől függetlenül pedig két kapcsolódó utólagos normakontroll-eljárás is indult. Ezek az eljárások jelenleg is tartanak, Sonnevend Pál mégis elfogadta a jelölést arra a helyre, amelyet ez a vitatott folyamat nyitott meg.

Mivel Sonnevend döntése – morálisan legalábbis – kifogásolható, még kinevezése előtt írásban megkerestük az egyetemi tanárt, akitől egyebek mellett azt kérdeztük: alkotmányosan elfogadhatónak tartja-e Hende Csaba mandátumának idő előtti megszűnését, valamint, hogy helyesnek tartja-e, hogy egy hivatalban lévő alkotmánybíró megbízatása olyan utólag bevezetett alkalmassági feltétel miatt érjen véget, amelyet megválasztásakor még nem ismerhetett. Arról is érdeklődtünk, miért nem várt a tiszás felkérés elfogadásával addig, amíg Hende Csaba panaszáról és a kapcsolódó normakontroll-indítványokról az Alkotmánybíróság már döntött. Figyelemre méltó, hogy 

 Ez a magyarázat azért meglehetősen pikáns, hiszen Sonnevend így épp azzal kerülte meg, hogy elszámoljon az aggályos körülmények között vállalt alkotmánybírói megbízatásával, hogy már aktuálisan betölti ezt a pozíciót.

A Sonnevend kinevezése körüli aggályokat tovább mélyíti egy néhány hónappal ezelőtt megjelent értekezése. A tanszékvezető május 9-én a Verfassungsblogon publikálta „Constitutional Repair!” címmel jelentette meg egy írását. A cím magyarul nagyjából „alkotmányos helyreállítást” jelent, a szövegben felvetett megoldások egy része azonban nagyon is konkrét beavatkozást irányoz elő a közjogi intézmények személyi és szervezeti viszonyaiba.

Sonnevend egyebek mellett a következő lehetőségeket vetette fel: 

• Az Alkotmánybíróság létszámának 15-ről 11 főre csökkentése, majd egy átmeneti időszak után valamennyi hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumának lezárása.
• A korábban eltörölt 70 éves korhatár visszaállítása úgy, hogy az már a hivatalban lévő alkotmánybírákra is vonatkozzon, ezzel pedig négy megüresedő hely betöltése válna lehetővé az új parlamenti többség számára. 
• A Kúria hivatalban lévő elnöke elmozdíthatóságának vizsgálata, az Országos Bírói Tanács bevonásával.
• A médiahatóság és a közmédia átalakítása a pluralizmus helyreállítására hivatkozva.
• Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint annak felvetése, hogy a legfőbb ügyész jelölési joga az igazságügyi miniszterhez kerüljön.
• A választási szabályok, a sarkalatos törvények és a különleges jogrend garanciáinak átalakítása.

Noha a jogtechnika néhány helyen eltér Sonnevend májusi felvetésétől, a politikai következmény azonban hasonló: egy hivatalban lévő alkotmánybíró megbízatása utólag megváltoztatott feltételek miatt a tervezettnél korábban lezárult, a megüresedett helyre pedig a Tisza-frakció saját jelöltjeként nevezte meg Sonnevend Pált.

Összefoglalva tehát, az a jogász ülhetett be Hende Csaba székébe, aki néhány hónappal korábban maga érvelt amellett: bizonyos körülmények között elfogadható lehet hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának idő előtti lezárása.