Az első negyedévben a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. Legutóbb 2016-ban volt ennél kisebb az első negyedévi infláció – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összegzéséből. Kedvező hír, hogy a hazai áremelkedés mértéke uniós összevetésben is az alacsonyabbak közé tartozott, amiben jelentős szerepe volt a hatósági árszabályozásnak, elsősorban az élelmiszerekre és az üzemanyagokra vonatkozó árkorlátozásnak. Azt már tudjuk, hogy az utóbbit kivezette a Tisza-kormány. 

Segített az üzemanyagár hatósági plafonja, ahogy az élelmiszerek árrésszabályozása is

Ha kicsit belenézünk a részletekbe, akkor azt látjuk, hogy az élelmiszerek fogyasztói árai az első negyedévben átlagosan 0,5 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos periódusában. 

Az első negyedévben a járműüzemanyagok ára még 8,8 százalékkal csökkent, ezt az év első két hónapjában a piaci folyamatok, márciusban az állami szabályozás segítette elő. Az üzemanyagok árának alakulása kapcsán Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője adott tágabb kitekintést a Magyar Nemzetnek. 

– Az év első felében az üzemanyagárak összességében visszafogták a teljes inflációt, átlagosan 3,8 százalékkal alakultak alacsonyabb szinten, mint 2025 azonos időszakában, ami nagyságrendileg 0,2 százalékponttal fékezte a fogyasztóiár-indexet. Ezen belül azonban nem volt egységes a hatás: az első két hónapot tíz százalék feletti árcsökkenés jellemezte az alacsony olajárak és a forint dollárral szembeni erősödése nyomán, a május-júniust ellenben kismértékű, két százalék alatti éves drágulás, vagyis a védett árakkal együtt is az árszint az előző évi felett alakult – magyarázta. 

Emlékeztetett: az amerikai-iráni tűzszüneti megállapodás következtében eső világpiaci olajárak eredményeként június második felére a hazai piaci árak is a védett árszint alá mérséklődtek. Ennek a hatása majd a jövő héten megjelenő júliusi inflációban lesz látható, nagyságrendileg havi szinten egy százalékkal csökkenhettek az üzemanyagárak, melyek ugyanakkor még így is a tavaly nyári szintjükön állhattak. 

Molnár Dániel szerint jelenleg nehéz megmondani, hogy merre tartanak a folyamatok az üzemanyagpiacon. A háború kimenetelével kapcsolatban jelentős a bizonytalanság. A hét elején a Vörös-tengert ért atrocitások nyomán száz dollár felett is járt a Brent típusú kőolaj ára, ahonnan a tárgyalások lehetséges újraindulásáról szóló híreknek köszönhetően jelenleg 87 dollárig korrigált vissza. Előretekintve is több kockázati tényező korlátozza a piac visszarendeződését: Oroszország leállította a dízelexportját, miközben a háború lezárása esetén is időbe telne a korábbi kapacitások helyreállítása, és akkor még a feloldott globális készletek visszatöltésével is számolni kell.

Érdemben nőhet az inflációs pálya, de a kiinduló helyzet még jó

A vezető elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a járműüzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban 5,79 százalék, vagyis egy tízszázalékos áremelkedés nagyságrendileg közvetlenül 0,6 százalékponttal növeli a teljes inflációt. Ehhez hozzáadódnak még a közvetett hatások is, például a szállítási költségek áthárítása nyomán. A tartósan magasabb árszint az üzemanyagok piacán tehát érdemben felfelé tolhatja az inflációs pályát. 

– Jelenleg azonban kedvező a kiinduló helyzet, hónapok óta a várakozások alatt alakul a pénzromlási ütem, nagyrészt az erős forintárfolyam begyűrűzése eredményeképp. Viszont ez is kockázatot jelent, az elmúlt egy hónap során a forint 2,6 százalékot gyengült a dollárral szemben, így habár éves alapon még mindig jelentős az erősödés, a hatás a tavaszi hónapokhoz képest már érdemben enyhült. Összességében jelenleg nem számolunk számottevő mértékű inflációs hatással. Várakozásaink szerint az év végéig fokozatosan a jegybanki cél közelébe gyorsulhat a pénzromlási ütem, viszont – ahogy láthattuk korábban is – érdemi kockázatok fennállnak – tette hozzá.