GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 30. 3 percnyi olvasás
Az is kérdés, hogy az új kormányzat mennyire folytat az idén szigorú vagy lazább fiskális politikát, illetve hogy milyen gyorsan tud felállni az új közigazgatás.
– A gazdaság az első negyedévhez képest az elemzők által várt 0,7 százalék helyett csupán 0,4 százalékkal bővült, miközben az éves ráta a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján minimálisan lassult is az első negyedévhez képest, 1,6 százalékra – nyilatkozta Molnár Dániel. A Magyar Gazdaságfejlesztésu Ügynökség vezető közgazdásza jelezte: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első becslés keretében az ipart emelte ki, ami hozzájárult a bővüléshez, itt az alacsony bázis, illetve egyes nagyberuházások (például BMW) termőre fordulásának szerepe hangsúlyozandó, a külső kereslet azonban továbbra is inkább gyenge.
A KSH megemlíti emellett a mezőgazdaságot is, ami visszavetette a gazdaság egészét. Ennek hátterében a súlyos aszályhelyzet húzódott meg, ami a tavalyi gyengébb bázishoz képest is visszaesést eredményezett, és jó esély van rá, hogy idén az ágazat a 2022-es mélypontot is alulmúlja a szárazságnak köszönhetően. Bővültek a szolgáltatások is, kiemelten a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység ágazat, ebben a jövedelemi helyzet javulása nyomán élénkülő fogyasztás, illetve a lakáspiaci kereslet is szerepet játszhatott.
Molnár Dániel szerint felhasználási oldalról a fogyasztás lehetett a második negyedévben is a legfontosabb motor, ugyanakkor a vártnál kisebb negyedéves bővülés előrevetíti, hogy a beruházási fordulat továbbra is várat magára, miközben a nettó export változatlanul visszafogja a növekedési dinamikát a gyengébb kivitel és az erőteljes importnövekedés eredőjeként.
Az elemző szerint a tavalyi második fél év gyengébb negyedéves növekedései miatt is arra lehet számítani, hogy az év végéig gyorsulhat a dinamika, miközben az év egészét két százalék alatti gazdasági bővülés jellemezheti.
– Jövőre, kedvezőbb külső környezetben, három százalék közelébe emelkedő rátát várunk. A növekedés támasza az év hátralévő részében is a fogyasztás maradhat, a beruházások várhatóan csak az év végétől kezdődően támogathatják az élénkülést, amennyiben javulnak a kilátások, és megkezdődik az uniós források felhasználása. A legnagyobb kockázatot továbbra is a külső környezet jelenti a magyar gazdaságra nézve, az iráni háború nyomán emelkedő energiaárak a legfontosabb külpiacainkon is visszavetik a növekedést, egyúttal a bizonytalanság negatívan hat a vállalati beruházási hajlandóságra. Az idei év során belépő termelőkapacitások kihasználásához ellenben szükség lenne az exportkereslet élénkülésére és a geopolitikai konfliktusok oldódására is – tette hozzá.
– A rendelkezésre álló (áprilisi és májusi) havi adatok alapján azt tudtuk, hogy az ipar nagyon erős negyedévet zárt, leginkább az új gyártási kapacitások csatasorba állásának köszönhetően. A kiskereskedelmi adatokra szintén nem lehetett panasz, még a magas bázist jelentő első negyedévhez képest is sikerült növekedést elérni – ezt már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ismertette. Szerinte a vártnál rosszabb GDP adatnak több tényezője lehetett. Az egyik az, hogy a júniusi havi adatok nem lettek annyira jók, mint a negyedév első két hónapjában mértek – ez majd a következő hetekben kiderül.
– A becsléskor figyelembe vettem két további tényezőt is: a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetét az aszályos idő miatt – ez biztosan továbbra rontja az ágazat hozzáadott értékét. Ezen kívül számoltam azzal is, hogy az első negyedévben a régi kormányzat egy rendkívül expanzív fiskális politikát folytatott, amihez képest a második negyedév biztosan szigorúbb volt – minden kormányváltás (még akkor is, ha a kormányzó párt nem változik) hoz egy lassulást, amíg az új kormányzati struktúra feláll, de most egy nagyobb váltásnál ez hangsúlyosabb volt és az első negyedév is a szokásosnál költekezőbb volt – magyarázta.
Lehetséges, hogy ez a hatás is erősebb volt a vártnál, bár ezt például a kiskereskedelmi adatok nem támasztották alá, az alacsony infláció miatt a fogasztás továbbra is húzóerő lehetett.
Szintén inkább fékezte a növekedést a turizmus, ahol leginkább az iráni háború jelenthetett visszahúzó erőt. Az első negyedévhez képest szintén visszafogó hatással bírhatott a piackutatás hozzáadott értékének csökkenése is – a választás előtti kampányköltések, közvélemény-kutatások a második negyedévnek már csak egy kis részét jellemezték.
A részletes adatoknál tehát érdemes lesz figyelni az egyes ágazatok teljesítményét és abból majd jobban lehet levonni hosszabb távú következtetéseket is.
– Az idei GDP-re vonatkozó várakozásomat a mai adat kismértékben lefelé húzza, de az továbbra is a 1,5-2,0 százalékos sávban maradhat – igaz, hogy a sáv teteje helyett annak közepéhez lehet közelebb. Ennek kapcsán a legnagyobb kockázatot az iráni háború jelenti, hiszen ez az energiahordozók árán keresztül ronthatja hazánk és az Európai Unió versenyképességét, illetve csökkenti a külső keresletet is. Ezen kívül ha az energiaár tartósan magas, az a vártnál magasabb inflációt hoz és gyengíti a forintot. Az is kérdés, hogy az új kormányzat mennyire folytat az idén szigorú vagy lazább fiskális politikát, illetve hogy milyen gyorsan tud felállni az új közigazgatás – tette hozzá.
Napi