Európa egyik legszínesebb, leggazdagabb nemzetisége a cigányság páratlan és a mai napig élő, fejlődő zenei kultúrával, amely a történelem során számos ponton járult hozzá az európai zenekultúra fejlődéséhez. Nincs még egy olyan népcsoport, amely jelen lenne az unió összes országában, ily módon az európai közösségnek nagyon fontos összetartó ereje a cigányság. A cigány kultúra félreismerhetetlenül magán hordozza a saját jegyeket, egyúttal visszatükrözi a velük kapcsolatba kerülő nemzetek jellegzetességeit is. A spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét és végtelen életörömét. Kultúrájuk egyik legékesebb része az, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket teremtve, mint az éttermi cigányzene, az oláh cigány muzsika és tánc, vagy a vonós magyar népzene – tudatták a szervezők. 

A fesztiválon fellépő nem cigány zenekarok műsorának érdekessége, hogy saját repertoárjukba beépítenek cigány dalokat is, és a zenekarok minden helyszínen együtt, egy időben közösen éneklik el a nemzetközi cigány himnuszt, a Gelem, Gelem című dalt.

 – mondta el lapunknak Lakatos Mónika Kossuth-díjas magyar cigány énekesnő, aki 2020-ban világzenei Womex-életműdíjat kapott. 

Lakatos Mónika a Romengo együttesben énekel, melynek alapítója férje, Rostás Mihály „Mazsi”, a nemzetközi cigány dal napjának ötletgazdája, művészeti vezetője és fő szervezője, aki a fesztivál keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „A cigányzene sokszínűségét ünnepeljük ezen a napon, és távlati célunk változatlanul az, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában megszervezzük a Nemzetközi Cigány Dal Napját”. Rostás Mihály „Mazsi” az elmúlt évtizedekben négy kontinens, több mint harminc országában koncertezett a Lakatos Mónika és a Romengo zenekar vezetőjeként és menedzsereként. Az ő kezdeményezésére jött létre a nemzetközi cigány dal napja és egyben a nemzetközi cigányzenei együttműködésekért sokrétűen tevékenykedő Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat.

A nemzetközi cigány dal napját megelőzi a Lakatos Mónika Folk7Fesztivál és Workshop és a Balaton GipsyFest, melyről az énekesnő lapunknak elmondta: – Július 31-én kezdődik és augusztus 3-ig tart a négynapos workshop. Majd érdemes lesz maradni, hiszen utána a Balaton GipsyFest következik három napon keresztül. A workshopra olyanokat várunk, akik szeretik a cigányzenét, a cigány kultúrát és szeretik a Balatont, és van kedvük egy igazán jó társaságban, kellemes hangulatban eltölteni egy-két napot a víz mellett és este egy nagyot bulizni. Ilyenkor lehet érdeklődni a kultúránk olyan részei iránt, amit egyébként az érdeklődők nem tudnak, nem ismernek, vagy egy-egy szöveg mondanivalóját nem értik százszázalékosan, ezért nem tudják átélni teljes egészében a mondanivalót. Itt jó sok eszmecserére lehet számítani az autentikus dallamok mentén, és átérezni, miért dalokban írjuk meg könnyebben azt ami bennünk van, ami az üzenet – folytatta Lakatos Mónika, majd kiemelte: 

Amit még fontosnak tartott a Kossuth-díjas énekesnő elmondani a programról, hogy összművészeti produkció keretein belül még táncot is tanulhatnak a cigány kultúra iránt érdeklődők. 

Batta András, a fesztivál budapesti helyszínének otthont adó Magyar Zene Háza igazgatója köszöntőjében kiemelte: a cigányzene rendkívül színes, csodálatosan gazdag kultúra, amely a legmélyebb érzelmekre hat. Hozzátette: ez a kifejezésmód visszaadja a zene ősiségét, amelyet sok területen már elveszített. Batta András lapunknak úgy fogalmazott: – A nagyon tág értelemben vett cigány zenének, a folk részétől kezdve a városi tradíción át, annak klasszikus zenére gyakorolt hatásáig hagyománya van itt a Magyar Zene Házában. Koncepciónkat is úgy alakítottuk, hogy azokat a zenéket részesítjük előnyben, melyek a maguk természetességében hatnak az emberekre. A cigány zene mindenképpen ilyen. Fantasztikus virtuózaival, hatalmas fiatal tehetségeivel  instrumentális téren, éneklésben, táncban óriási hatást gyakorol az ember egész lényére. Nyáron már lezajlott három nap nálunk, mely a cigány kultúra keresztmetszetét adta. Boldogsággal tölt el, hogy rengetegen odaállnak az ügy mellé nem roma művészek is, amely csodálatos dolog számomra, a mi csapatunk ezért is dolgozik – fogalmazott a Magyar Zene Háza igazgatója, majd úgy folytatta:

Az idei hazai helyszínek között lesz még Százhalombatta, Hódmezővásárhely, Oroszlány és Beremend, külföldön Franciaországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Szerbiában, Szlovákiában és Romániában lesz Nemzetközi Cigány Dal Napja.

Budapesten, a Magyar Zene Házában a lengyel Megitza, a Romengo, a szerb Bojan Kristic Orkestar; Százhalombattán Szirtes Edina Mókus, az EtnoRom, a Ternipe; Hódmezővásárhelyen a Romengi Voja, a Botos Family és Riz Laura, Farkas István és Zenekara; Oroszlányban az East Gipsy Band, a Romano Drom Trió, a MazsiMó-GipsyMó; Beremenden (az Ördögkatlan Fesztivál keretén belül) a Veronaki Kvartett, a Kanizsa Csillagai, a Gentleman Folk feat Szőke Nikoletta lép színpadra.

A spanyolországi Jerez de la Fronterában lesz autentikus spanyol flamenco, és koncertet ad az Amaro Duho; a franciaországi Lavardinben Viviánn & György Andi és a francia Raphaël Fays Quartet; Párkányban a Khamoro Budapest Band és a magyar–szlovák–román Ando Glaso; Sepsiszentgyörgyön a Kucu Banda és Fláre Beás; a szerbia Oromban (a Malomfesztivál keretén belül) a Vojake Shave és a Kale Lulugyi; Lengyelországban (a Kotelnica Summer Festivalon) a lengyel Teresa Mirga és Kale Bala, valamint a Karaván Família zenél.

A cigány dal napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nem cigány művészek részvételével, ingyenes koncertekkel. A fesztivál támogatója a Szerencsejáték Zrt. és a Nemzeti Kulturális Alap.