Döntő szakaszába lépett az Egyesült Nemzetek Szervezete új vezetőjének kiválasztási folyamata, miután a Biztonsági Tanács 15 tagállama csütörtökön kora délután zárt ajtók mögött ült össze New Yorkban.

Az úgynevezett indikatív szavazáson a testület tagjai névtelenül, minden egyes jelölt neve mellett a „támogatja”, „nem támogatja” vagy „nincs véleménye” opciók kiválasztásával mérik fel a mezőny pillanatnyi erőviszonyait.

Az MTI tájékoztatása szerint a világszervezet élére jelenleg hét magas rangú diplomata pályázik:

• Michelle Bachelet korábbi chilei elnök és volt ENSZ-főbiztos,
• María Fernanda Espinosa ecuadori diplomata,
• Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) argentin főigazgatója,
• Rebeca Grynspan Costa Rica-i közgazdász,
• Olara Otunnu ugandai diplomata,
• Carolyn Rodrigues-Birkett, Guyana ENSZ-nagykövete,
• valamint Macky Sall korábbi szenegáli elnök.

A nemzetközi diplomáciában érvényesülő földrajzi rotációs hagyomány alapján ezúttal Latin-Amerika formál a legerősebb jogot a tisztségre, amit a jelöltek összetétele is hűen tükröz.

Ezzel párhuzamosan a tagállamok jelentős része határozottan sürgeti, hogy a szervezet történetében először végre női főtitkár kerüljön az ENSZ élére. Bár a szakértők Rafael Grossit és Michelle Bachelet-t gyakran emlegetik a legesélyesebbek között, a verseny továbbra is teljesen nyitott, az első szavazási fordulók pedig elsősorban az esélytelen pályázók kiszűrését szolgálják.

A végső döntés kulcsa a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának – az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának, Franciaországnak és Nagy-Britanniának – a kezében van.

A jelölteknek nem elég megszerezniük a BT legalább kilenc tagjának támogatását, de el kell kerülniük a nagyhatalmak bármelyikének vétóját is. A hónapokig tartó egyeztetési folyamat végén a Biztonsági Tanács által kiválasztott és hivatalosan ajánlott jelölt kerül majd az ENSZ-Közgyűlés elé végső jóváhagyásra.