A hazai erőművek jelentős része vízhűtésű: az 50 megawatt (MW) beépített teljesítmény feletti hazai nagyerőművek közül a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, a Dunamenti, valamint a Paksi Atomerőmű veszi a Dunából a hűtővizet. Az erőművek hűtését úgy tervezték, hogy az az addig mért legalacsonyabb vízállásnál alacsonyabb vízállás esetén is megoldott legyen, vagyis a mostani helyzet nem éri felkészületlenül az energiatermelőket.

A 2010-es évek végétől érezhetően gyakoribbá és súlyosabbá váltak a nyári kisvizes helyezetek a Duna hazai szakaszán, sőt az alacsony vízállás egyre kevésbé csak a meleg évszakra korlátozódik. Ez eddig nem okozott nagyobb műszaki, hűtési problémát, az erőművek alacsony vízállás esetén is megoldották a hűtést és a folyamatos villamosenergia-termelést, és a hazai erőműveknél érdemi tüzelőanyag-ellátási problémák sem léptek fel.

A hazai erőműflotta messze legfontosabb, legnagyobb tagja, a Paksi Atomerőmű esetében az elmúlt években is többször előfordult, hogy környezetvédelmi okok miatt leterhelték az erőművet, de a termelés a Duna vizének túlmelegedése és a hűtési hatékonyság romlása miatt is számos alkalommal csökkent kisebb mértékben.