Akár több hétig vagy egy hónapig is kritikus maradhat a magyar villamosenergia-rendszer helyzete a Paksi Atomerőmű várható teljes leállása, a Dunamenti Erőmű kapacitáskiesése és a hőség miatt megugró fogyasztás következtében – mondta az ATV-nek Aszódi Attila, aki 2014 és 2019 között előbb kormánybiztosként, majd államtitkárként felelt a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért.

Bár azóta Magyar Péter személyesen látogatott el a Paks kapacitásának egyötödét kitermelő erőműbe, amelyet már vasárnap üzembe helyeznek, a szakértő még ez előtt nyilatkozott, és akkor még biztosan állította, hogy

jelenleg nem lehet biztosan megmondani, hogy minden időszakban elegendő villamos energia áll-e majd rendelkezésre az országban.

Aszódi arra figyelmeztetett, hogy a Duna vízállása az előrejelzések alapján tovább csökkenhet, miközben szaharai eredetű forró levegő érkezik a Kárpát-medencébe. A regionális helyzetet tovább nehezíti a romániai Cernavodă atomerőmű 1400 megawattos kiesése, valamint az, hogy a hőségben az erőművek és a villamosenergia-hálózat egyes berendezéseinél is gyakoribbá válhatnak a meghibásodások.

Az áramimport csak akkor oldhatja meg a problémát, ha a környező országokban marad elegendő eladható villamos energia.

Aszódi szerint ez egyelőre nem garantálható, mert a hőhullám az egész régiót érinti: máshol is emelkedik a fogyasztás, miközben erőművi korlátozások és üzemzavarok is előfordulhatnak. Ha a rendelkezésre álló termelés és az import együttesen sem fedezi az igényeket, a MAVIR először a nagy ipari fogyasztókat kapcsolhatja le, szélsőséges esetben pedig a lakossági korlátozás sem zárható ki. Ez utóbbi gördülő áramszüneteket jelenthetne:

egyes fogyasztói körzeteket egy–három órára lekapcsolnának, majd visszakapcsolásuk után más területeken korlátoznák ideiglenesen az ellátást.

Ennek célja, hogy a rendszer egyensúlya fennmaradjon, miközben egyetlen térségben se legyen tartós áramkimaradás. Aszódi hangsúlyozta, hogy ez csak egy lehetséges forgatókönyv, valószínűsége azonban a jelenlegi helyzetben nem nulla.

A szakértő azonban azt is elmondta, hogy a paksi blokkok leállítása önmagában nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot, mert az atomerőmű több, egymásra épülő vízellátási megoldással rendelkezik.

• Normál üzemben kondenzátor-hűtővízszivattyúk működnek, a biztonsági hűtővízrendszer szivattyúit pedig eleve alacsonyabbra telepítették, ezért azok kisebb dunai vízállás mellett is használhatók.
• Ha a folyó szintje ennél is tovább csökkenne, dízelmeghajtású úszószivattyúkat vethetnek be, amelyek követik a vízfelszín változását, és vizet juttatnak a biztonsági rendszerekhez. Emellett mély kutakból is lehet hűtővizet vételezni.

Aszódi szerint az úszószivattyús megoldást korábban többször kipróbálták, így hosszabb távon is fenntartható vele a biztonsági hűtés, bár ennek alkalmazása nem kívánatos üzemi állapot.

A teljes telephely újraindítása ugyanakkor komolyabb műszaki kihívást jelenthet, hiszen a blokkok visszaindításához nagy mennyiségű villamos energiára és gőzre van szükség,

a folyamat pedig a leállás időtartamától és a hálózat állapotától függően néhány napot, de akár egy hetet is igénybe vehet.

Az egyes blokkok újraindítását rendszeresen gyakorolják, olyan helyzetre azonban, amikor a teljes paksi telephelyen megszűnik az áramtermelés, Magyarországon még nem volt példa. Bár az eljárásra rendelkezésre állnak protokollok, Aszódi szerint a gyakorlatban műszaki nehézségek is felmerülhetnek.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi