Bóna Szabolcs a videójában elmondta, hogy az idei rendkívüli aszály miatt komoly szakmai és lakossági vita alakult ki a jégkármérséklő rendszer működéséről, és felmerült a kérdés, hogy a technológiának van-e szerepe a csapadékhiány kialakulásában. A helyzet tisztázására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet reprezentatív felmérést végzett ötezer gazdálkodó bevonásával.

Az eredmények alapján országos szinten

a válaszadók 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett döntött, míg a működés fenntartását csupán 24,5 százalékuk támogatta.

Ugyanakkor a megyei szintű adatok jelentős eltéréseket mutatnak, a Dunántúl több térségében ugyanis továbbra is bíznak a jégkármérséklésben.

• Vas megyében a megkérdezettek 65,5 százaléka,
• Somogyban 55,7 százaléka,
• Baranyában 52 százaléka,
• míg Zalában 50,5 százaléka támogatta a rendszer további üzemeltetését.

A minisztérium a gazdálkodók akarata szerint jár el, így azokban a megyékben, ahol a többség a leállítás mellett foglalt állást, a rendszert nem indítják be. Azokon a területeken viszont, ahol a többség a fenntartásra szavazott,

a generátorok tovább működnek, de a korábbinál jóval szigorúbb feltételek mellett.

Eddig ugyanis már 50-60 százalékos jégeső-valószínűség esetén elrendelhették a védekezést, a jövőben viszont a HungaroMet előrejelzése alapján legalább 80 százalékos valószínűség kell majd az indításhoz.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem tudományos döntés arról, hogy a JÉGER-rendszer okoz-e aszályt vagy sem

– mutatott rá Bóna Szabolcs. A tárcavezető hozzátette, hogy a kérdésre a tudománynak kell választ adnia, ezért egy független tudományos testület már vizsgálja a rendszer működését, valamint annak környezeti és mezőgazdasági hatásait, hogy a jövőben mindenki számára megnyugtató, tényeken alapuló döntések születhessenek.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.