Magyarország egyetlen atomerőműve első ízben kénytelen teljesen leállni a Duna rekordalacsony vízállása miatt – közölte Magyar Péter miniszterelnök.

A szovjet kori paksi erőmű a Dunát használja hűtésre, de a víz szintje olyan alacsony, hogy a szívófúvókák nem érik el.

Magyar figyelmeztetett, hogy hétfőtől „kritikussá” válhat Magyarország energiaellátása a paksi leállás és a folyamatos kánikula miatt, amely miatt egy hétig 37 fok körül alakul a hőmérséklet.

Európa nagy részéhez hasonlóan Magyarországon is nagyon kevés csapadék és magas hőmérséklet volt tapasztalható a nyár nagy részében.

A Duna vize az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjére esett több országban, köztük a szomszédos Szerbiában és Romániában is.

Magyar arra kérte a magyarokat, hogy a 17:00 és 22:00 közötti csúcsidőszak között korlátozzák a jelentős energiafogyasztást igénylő tevékenységeket, beleértve az elektromos autók töltését és a klímaberendezések használatát.

A "rotációs leállás" is lehetséges, ha a többi közös erőfeszítés nem lenne elegendő az országos hálózat egyensúlyának fenntartásához - mondta Magyar, hozzátéve, hogy a kormány listát állít össze azon áram- és vízfogyasztókról, akiknek a fogyasztása korlátozható.

Romániában leállították az ország két atomreaktorának egyikét a cernavodai erőműben, amely az ország energiaellátásának mintegy 20%-át adja.

A két 706 megawattos reaktor közül az elsőt leállították a hét elején, mert a Duna vízszintje olyan alacsony volt, és az állami tulajdonú Nuclearelectrica megpróbálta elkerülni a másik csütörtöki bezárását. Ha a második reaktort leállítják, Románia Magyarországhoz hasonlóan átmenetileg atomenergia-termelés nélkül marad.

Az éghajlatváltozás világszerte felemeli a hőmérsékletet – de különösen Európában.

A Kopernikusz klímaszolgálat szerint ez a böjti felmelegedés tartalom, amely kétszer olyan gyorsan melegszik fel, mint a globális átlag. Ez fokozott nyári hőhullámokat, nagyobb nyomást nehezít Európa vizeire és intenzívebb erdőtüzeket okoz.

A Román Nemzeti Hidrológiai Intézet szerint júliusban az átlagos vízhozam 4700 köbméter/másodperc volt ott, ahol a Duna belép az országba, míg szerdán ennek kevesebb, mint harmadára, 1600 cm/s-ra csökkent. Az intézet előrejelzése szerint keddre továbbra is 1500 cm/s-ra csökken.

A Duna 2857 km-en (1775 mérföldön) halad keresztül 19 országon keresztül.

A Felső-Duna Németországtól a szlovák fővárosig, Pozsonyig tart, a középső medence Pozsonytól a Szerbia és Románia határáig, az Al-Duna pedig Románián és Bulgárián keresztül a Duna-delta három fő ágába, amely a Fekete-tengerbe ömlik.

A folyó alacsony vize számos váratlan felfedezést eredményezett. Horvátországban egy elsüllyedt magyar teherhajó maradványai kerültek újra a felszínre, Szerbiában pedig egy német folyami flottilla tömbjeit látták.

Az északkelet-bolgáriai Ruse város lakója pedig csontokat talált a Duna medrében, amelyekről a szakértők megállapították, hogy egy mamut maradványai.

Fel tudtak ismerni egy alsó állkapcsot, két agyarat és valószínűleg egy mamutbordát.

A hajózás leállt a bulgáriai folyón, és a határrendészetnek 186 folyami utast kellett evakuálnia a Viking Ullur hajóról a hét elején, amikor az zátonyra futott a román határon fekvő Vidin közelében.

Az utasoknak fogytán volt az élelem és a víz, mert a tengerjáró hajó nem tudott kikötni Vidinben, és egy másik segítségül hívott hajó sem tudott elég közel férkőzni.

"Soha nem hallottam ilyen alacsony szintről az évek során. 1990 óta biztosan nem volt hasonló helyzet" - mondta Ivan Zsekov, a bolgár tengerészeti igazgatási ügynökség folyófelügyeleti vezetője a BTA hírügynökségnek.

Nem csak a Duna az, ahol a folyók szintje alacsony. Szerbiában a Száván és a Tiszán is nagyon alacsony a vízszint, amelyek a Duna mellékfolyói.

Dejan Vladiković szerb hidrológus szerint a problémák nem csak a jelenlegi magas hőmérsékleten, hanem a tavaszi alacsony csapadékban is szerepet játszanak.

Az N1 szerb tévécsatornának elmondta, hogy a Duna 50-60 éve nem látott szintre süllyedt, és a klimatológusok szeptember közepéig nem számítottak semmi javulásra.

Szerbiában pénteken 38 fokig, helyileg 40 fokig, Belgrádban pedig 26 fokig emelkedik az éjszakai hőmérséklet.

Európa más részein az előrejelzések szerint a tűzveszélyes állapotok várhatóan Közép-Európa felé terjednek, Görögország és Törökország pedig a legsúlyosabban érintett országok közé tartozik.

Franciaország és Spanyolország hatalmas területein az imént éltek át a legintenzívebb és legszélesebb körben elterjedt erdőtüzek közül néhányat, amelyek több százezer evakuációhoz vezettek.