A Paksi Atomerőmű Magyarország egyik legfontosabb energiatermelője, a hazai villamosenergia-termelés jelentős részét biztosítja. Az erőmű teljes leállása ezért olyan rendkívüli helyzetet teremtene, amelyben az import, a tartalékkapacitások és az alternatív erőművek szerepe is felértékelődne - írja a Világgazdaság.

A leállás oka a Duna történelmi mélypontot közelítő vízállása. Bár a folyóban lévő vízmennyiség önmagában elegendő lenne a blokkok hűtéséhez, a hűtőrendszer szivattyúinak szívócsonkjai jelenleg már nem tudnak megfelelően működni a túl alacsony vízszint miatt.

Paks kiesése után minden elérhető kapacitásra szükség lehet

A Paksi Atomerőmű jelenleg már csökkentett teljesítménnyel működik, a következő napokban pedig akár teljesen megszűnhet az áramtermelése. Ez jelentős kiesést jelentene, hiszen az erőmű normál működés mellett az ország villamosenergia-igényének jelentős részét fedezi.

A rendszerben ilyenkor fontos szerep jut a gázerőműveknek, például a Dunamenti Erőműnek, a gönyűi erőműnek vagy a csepeli gázturbinás létesítménynek. Emellett az MVM több tartalék erőművi kapacitással is rendelkezik, amelyek szükség esetén növelhetik a termelést.

Ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a rendkívüli hőség egész Európában problémákat okoz. Több ország erőművei is korlátozásokkal működnek a magas hőmérséklet és az alacsony vízállás miatt, így az importlehetőségek sem korlátlanok.

Drágulhat az áram, de a lakossági ellátás nincs veszélyben

Paks kiesése elsősorban az energiapiacon okozhat komoly változásokat. A kisebb hazai kínálat miatt emelkedhet a villamos energia ára, különösen azokban az időszakokban, amikor a naperőművek már nem termelnek.

A lakosság számára azonban a piaci árak emelkedése nem jelent azonnali változást, mivel a háztartások szabályozott áron kapják az áramot. Hosszabb távon azonban az energiaköltségek növekedése közvetetten hatással lehet a gazdaság egészére.