KultúraSzerző: euronews 2026. 07. 30. 3 percnyi olvasás
A szerbiai Prahovo közelében a második világháború emlékei bukkannak elő, amikor a folyók szintje alacsony. A folyómederben számos német hadihajó roncsa hever, amelyeket legénységeik 1944-ben a Vörös Hadsereg elől visszavonuló támadások során leromboltak.
A tartós hőség miatt a Duna vízszintje sok helyen lecsökken, és a múlt emlékei kerülnek napvilágra. A szerbiai Prahovo közelében minden évben számos német hadihajó roncsa válik láthatóvá; ezek egy részét a következő években meg kell menteni, más részüket már kivonták a partra. A hét elején erről a Fokus magazin számolt be elsőként.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A roncsok története több mint 80 évvel ezelőtt, a második világháború vége felé kezdődik. 1944 őszén a Wehrmacht szárazföldön és vízen visszavonult az előrenyomuló Vörös Hadsereg előtt. Hitler katonái parancsot kaptak, hogy semmilyen használható katonai felszerelést ne engedjenek ellenség kezébe. Ez vonatkozik a Kriegsmarine haditengerészeti századaira is Európa második leghosszabb folyóján. Ennek eredményeként a legénység lecsapta hajóit a Dunába.
A terv az volt, hogy a roncsok segítségével elzárják a hajózási útvonalat, és így megakadályozzák a Vörös Hadsereg Duna menti feláramlását. Ez a blokád ma is érezteti hatását.
A korábbi hőhullámos nyarakon a Duna vízszintjének csökkenése már felfedte a roncsok egy részét, például 2022 augusztusában. Erre válaszul egy, a Nyugat-Balkán beruházási kerete (WBIF) EU által támogatott projekt 21 leginkább akadályozó roncs kiemelését tűzte ki célul.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) a beruházási keret stratégiai partnere. Az EIB szerint a Duna egy öt kilométeres szűk keresztmetszetében lévő maradványok egy részét már 2024-ben megtalálták. Ezeket kötelekkel húzták ki a folyóból, és megtisztították a sártól. Ugyanebben az évben az EBB honlapján megjelent cikkben Szerbia akkori építési, közlekedési és infrastrukturális miniszterhelyettese azt mondta:
Az EBB akkori információi szerint a munkálatoknak 2028-ra kell befejeződniük. A mentési munkálatok megkezdése előtt körülbelül 200 hajót véltek feküdni a Duna medrében, köztük megsemmisült teherhajókat, vontatóhajókat és uszályokat.
A különböző fegyveres erőkhöz tartozó fegyveres hajók megmentése különösen nagy kihívást jelent. Az EIB szerint egyes hajók fedélzetén még lehet lőszer, ami a helyreállítás során robbanáshoz vezethet.
Az első 21 roncs helyreállításának a bank szerint gazdasági okai is voltak. A törmelék jelentős késéseket okozott a teherszállításban. Ennek eredményeként Szerbia a becslések szerint évente körülbelül ötmillió eurót veszít.
Banjac szerint búvárokat kell bevetni a hajók mentésébe, valamint szivattyúkat kell bevetni a homok és iszap eltávolítására. Néhány roncsot azonban túl nagynak minősített egy ilyen helyreállításhoz. Néhányat a mederben hagytak, és mélyebbre temették, hogy ne akadályozzák a hajózást.
Az EBB 2024 júliusában 16 millió eurós támogatást nyújtott a projekthez, azzal a céllal, hogy a jövőben versenyképesebbé tegye a szerbiai és a régióbeli belvízi hajózást. A projekt a Nyugat-Balkán Gazdasági és Beruházási Tervének része, 30 milliárd euró értékben, amely az EIB szerint egyúttal azt is hivatott segíteni, hogy a teherforgalom nagyobb részét a közúti forgalomról a vízre terelje.
Napi