Lezárta a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok átvilágítását az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, a jelentés megállapítja, hogy az előző kormány az elmúlt években fokozatosan visszaépítette a túlzottan központosított irányítási modellt, amely már 2016-ra működésképtelennek bizonyult − közölte a tárca az MTI-vel.

A minisztériumi közlemény szerint a vizsgálat feltárta, hogy bár a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok jogilag azonos szintű, önálló központi költségvetési szervek, a Klebelsberg Központ a gyakorlatban olyan operatív irányítási és engedélyezési rendszert alakított ki, amelyre sem törvényi felhatalmazása, sem szakmai indoka nem volt.

A minisztériumi jelentés három különböző területen − pénzügyi, informatikai és adományozási ügyekben − is igazolta, hogy a tankerületek döntéseit indokolatlan központi engedélyezési kötelezettségek lassították.

A jelentés ezt a folyamatot „visszaKLIKesedésként” azonosítja, mert működésében ismét azok a túlzott központosítási elemek jelentek meg, amelyek miatt a KLIK rendszere korábban már megbukott. Az átvilágítás arra is rámutatott, hogy a központosítás nem eredményezett hatékonyabb működést: a tankerületek gazdálkodása nem lett átláthatóbb, miközben a működési kiadások folyamatosan emelkedtek, az intézmények felújításai és karbantartásai elmaradtak.

A jelentés szerint a Klebelsberg Központ sem saját működésében, sem a tankerületek gazdálkodásának ellenőrzésében nem alakított ki megfelelő kontrollmechanizmusokat, ami növelte a pénzügyi és integritási kockázatokat.

A vizsgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendszer nem biztosított megfelelő önállóságot az intézményeknek és a tankerületeknek, az iskolák működését indokolatlan adminisztratív terhek nehezítették, miközben országosan továbbra is jelentős pedagógushiány, elmaradó infrastrukturális fejlesztések és egyre növekvő működési problémák jellemezték a köznevelési rendszert.

Összességében ez a központosított rendszer nem az oktatás fejlesztéséhez, hanem éppen annak leépüléséhez vezetett. A 60 tankerület 2130 köznevelési intézményt, 5002 feladatellátási hellyel tart fenn. Ezekben az intézményekben 698 497 gyermek és tanuló neveléséről, oktatásáról több mint 82 ezer pedagógus gondoskodik − fejtették ki.

A jelentés megállapításai alapján a kormány döntött a Klebelsberg Központ működésének átalakításáról; középtávon megszűnik a jelenlegi, túlzottan központosított feladatkijelölési rendszer, és átalakul a tankerületi irányítás is, és hamarosan elindul a tankerületi vezetők pályáztatása is.

A kormány célja, hogy az oktatásirányítás a jövőben az adatalapú döntéshozatalt, a gyermekközpontú, 21. századi oktatást és az intézmények szakmai autonómiáját szolgálja. Az átalakításokkal egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb működés jön létre, amelyben az iskolák több szakmai mozgástérrel rendelkeznek, a tankerületek pedig valódi fenntartói feladataikra koncentrálhatnak

− fogalmazott a tárca.

Hangsúlyozták, hogy az átvilágítás eredményei világossá tették: a korábbi évek központosító gyakorlata zsákutcának bizonyult, és a most meghozott kormányzati döntések ezt a folyamatot fordítják vissza annak érdekében, hogy az iskolák működésének középpontjába ismét a gyermekek, a pedagógusok és a minőségi oktatás kerüljenek.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Bruzák Noémi / MTI)