Példátlan helyzet elé került Magyarország villamosenergia-rendszere. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette, a rendkívüli hőhullám és a Duna történelmi mélységű vízállása miatt akár már csütörtökön, de legkésőbb pénteken teljesen leállhat a paksi atomerőmű. A folyamat már megkezdődött, kedden jött az első korlátozás, majd szerda délután leállították a 3. blokkot, csütörtök reggel pedig 50 százalékra csökkentették a 2. blokk teljesítményét. Ha a körülmények nem változnak, a blokkok fokozatos lekapcsolása az ország legnagyobb erőművének teljes, mintegy 2000 megawattos termeléskiesését eredményezheti.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a lakossági és vállalati energiaellátás egyelőre zavartalan, az ivóvízellátás pedig az ország területének 99,9 százalékán biztosított. Ugyanakkor a helyzetet tovább nehezíti, hogy szerdán meghibásodott a Dunamenti Erőmű egyik termelőegysége, aminek következtében további nagyjából 400 megawattnyi kapacitás esett ki a rendszerből. Itt a javítás most is tart, és amennyiben a hibát nem sikerül rövid időn belül elhárítani, az érintett blokk akár egy-két hétig is üzemen kívül maradhat.

A kialakult helyzet miatt Magyar Péter azt is bejelentette, a MAVIR energiairányítási központjában Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel, valamint Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel áttekintik az elkészült válságforgatókönyveket. A megbeszélésen a rotációs áramszünetek lehetősége mellett az ipari fogyasztás esetleges korlátozásáról szóló tervek is napirendre kerülnek arra az esetre, ha a villamosenergia-rendszer már nem tudná maradéktalanul kiszolgálni az igényeket.

Mi történik pontosan?

Az egymást követő bejelentések között könnyű elveszni, ezért fontos tisztázni, a Paksi Atomerőmű teljes leállításáról még nem született végleges döntés, de a szakértők szerint ennek esélye napról napra nő. Csütörtök délelőtt még a négy blokkból kettő csökkentett teljesítménnyel működött, egy pedig teljesen, vagyis a nyolc turbina közül négy továbbra is termelt áramot. Aszódi Attila atomenergetikai szakérő az Indexnek hangsúlyozta, jelenleg még van némi tartalék a rendszerben, ugyanakkor reális forgatókönyvnek tartja, hogy a hétvége folyamán – amennyiben tovább apad a Duna – az összes blokk leállítására is szükség lehet.

Időt kell nyerni – ez a mostani intézkedések célja. Az elmúlt napokban azért csökkentették fokozatosan az erőmű teljesítményét, mert minden egyes leállított turbina után ki lehet kapcsolni a hozzá tartozó hűtővíz-szivattyút is. Ez első látásra apróságnak tűnhet, valójában azonban kulcsfontosságú: 

A paksi hűtőrendszer teljes egészében a Duna természetes vízszintjére épül. A folyó vize gravitációsan jut be az úgynevezett hidegvíz-csatornába, ahol szűrőkön keresztül éri el a szivattyúkat. Normál üzemben, amikor mind a négy blokk és mind a nyolc turbina működik, a szivattyúk folyamatos vízkivételük miatt mintegy 30 centiméteres szintkülönbséget alakítanak ki a szívóoldalon. Ha azonban egy-egy turbina leáll, a hozzá tartozó szivattyúra sincs többé szükség, így csökken ez a szívóhatás, és néhány centiméterrel alacsonyabb dunai vízállás mellett is fenntartható a biztonságos üzem.

Aszódi Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsági hűtőrendszere elkülönül a normál üzemi hűtővízrendszertől. A biztonsági szivattyúk alacsonyabban helyezkednek el, ezért akkor is képesek vizet kivenni a Dunából, amikor az üzemi hűtőrendszer már eléri a működési határát. Amennyiben az összes blokkot leállítják, a hűtővízigény jelentősen csökken, ami további időt biztosít az üzemeltetőknek. Ha azonban a Duna vízszintje tovább apadna, az erőmű egy újabb tartalékmegoldást is alkalmazhat, ugyanis úszószivattyúkat telepíthetnek a hidegvíz-csatornába.

Ezek a mobil berendezések közvetlenül a vízfelszínhez igazodnak, így még rendkívül alacsony vízállás mellett is képesek biztosítani a biztonsági hűtéshez szükséges vízmennyiséget. A szakember hangsúlyozta, 

Tehát azért állították le fokozatosan az elmúlt napokban az egyes turbinákat, hogy ezzel próbálták ellensúlyozni a Duna folyamatos apadását. Csakhogy – tette hozzá Aszódi Attila – ha a vízszint tovább csökken, ez a műszaki tartalék elfogy, és már nem marad más lehetőség, mint az összes blokk leállítása. Hogy ez mennyi ideig tarthat, azt elsősorban nem az erőmű, hanem a természet dönti el. Aszódi Attila szerint a blokkok addig nem indulhatnak újra, amíg a Duna vízszintje nem emelkedik biztonságos szintre. 

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet már önmagában is rendkívülinek számít. A Paksi Atomerőmű első blokkját 1982-ben helyezték üzembe, és azóta még soha nem fordult elő, hogy a négyblokkos erőmű valamennyi blokkja egyszerre leálljon ilyen okból. Már a mostani, körülbelül 1000 megawattos félkapacitású működés is rendkívül ritka állapotnak számít.

A blokkok újraindítása sem egyszerű feladat. Aszódi Attila szerint bár megfelelő feltételek mellett az erőmű ismét üzembe helyezhető, egy teljes leállás után ez egy rendkívül összetett folyamat, 

A szakember szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy nemcsak Pakson jelentkeztek problémák. Tájékoztatása szerint a romániai csernavodai atomerőmű két blokkja is leállt az alacsony dunai vízállás miatt, miközben a Dunamenti Erőműben műszaki hiba miatt mintegy 400 megawattnyi kapacitás esett ki.

„A lakosság ellátása is nagyon komoly kérdés” – mondta az Indexnek Aszódi Attila. Különösen az esti órákban válhat feszessé a régiós villamosenergia-rendszer, amikor a naperőművek már nem termelnek, a fogyasztás viszont továbbra is magas. Ha ez az állapot tartósan fennmarad, nem zárható ki az sem, hogy a rendszerirányítónak ipari fogyasztáskorlátozásokat vagy más rendkívüli intézkedéseket kell elrendelnie az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.

Egy teljes paksi leállás önmagában is rendkívül összetett helyzet, de a kockázatot tovább növelné, ha közben a villamosenergia-hálózatban is komoly zavar vagy akár részleges összeomlás következne be. Aszódi Attila szerint éppen ez teszi különösen kényessé a mostani helyzetet. Úgy fogalmazott, hogy a következő időszak rendkívül bonyolult feladat elé állíthatja az erőmű üzemeltetőit és a rendszerirányítót, ezért a következő napok, sőt akár hetek is kritikusak lehetnek a hazai villamosenergia-rendszer szempontjából.

Milyen következményei lehetnek ennek?

Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója szerint a kialakult helyzet jól mutatja, hogy a klímaváltozás már nem elméleti kockázat, hanem a hazai energiarendszer működését is közvetlenül befolyásoló tényező. Úgy fogalmazott: néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy a Duna vízszintje olyan alacsonyra süllyedjen, amely már a Paksi Atomerőmű működését is korlátozhatja.

A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, a mostani helyzetben éppen a megújuló energiaforrások jelentik az egyik legfontosabb biztonsági tartalékot. Magyarországon több mint 8000 megawatt beépített naperőművi kapacitás áll rendelkezésre, amely a napsütéses órákban képes fedezni az ország villamosenergia-igényének jelentős részét. Emiatt Pokol László szerint

Este a naperőművek termelése megszűnik, miközben a fogyasztás továbbra is magas marad, különösen a munkaidő végét követő órákban. A hétvégi alacsonyabb fogyasztás még enyhítheti a terhelést, azonban hétfőn és kedden este – nagyjából 18 és 21 óra között – már jelentős kihívás elé kerülhet a villamosenergia-rendszer. Pokol László szerint ilyenkor a hiányt elsősorban a fosszilis erőművek és az import fedezheti, de kérdéses, hogy ezek elegendő kapacitással állnak-e rendelkezésre.

Úgy véli, ha az importlehetőségek szűkülnek, akkor a rendszerirányítónak átmeneti fogyasztáscsökkentő intézkedéseket is mérlegelnie kellhet, elsősorban a nagy ipari fogyasztók bevonásával. A Green Cloud vezérigazgatója szerint ugyanakkor egy országos áramszünet esélye egyelőre alacsony. Az energiaipar szereplői és a döntéshozók folyamatosan egyeztetnek a forgatókönyvekről, és rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyekkel a legkritikusabb időszakok kezelhetők.

Ilyen lehet például egyes nagy energiaigényű üzemek termelésének átütemezése vagy ideiglenes fogyasztáscsökkentése, hasonlóan ahhoz, ahogyan a földgázellátásban is léteznek korlátozási sorrendek rendkívüli helyzetek esetére. Pokol László szerint a lakosság is hozzájárulhat a rendszer stabilitásához néhány egyszerű lépéssel. 

A szakember szerint a mostani helyzet is azt jelzi, a fenntarthatóság minden vállalat életében kulcsfontosságú kérdéssé kell, hogy váljon; az élhető környezet megőrzését ugyanis kizárólag a valódi, transzparens zöld törekvések szolgálhatják.

A kialakult energetikai helyzet azt is megmutatja, milyen szerepe lehet a jövőben az energiatárolásnak és a megújuló arány növelésének elsősorban szélturbinákkal. Bár Magyarországon már működnek akkumulátoros tárolók és szélerőművek, de jelenlegi kapacitásuk még csak töredéke annak, amit egy teljes paksi leállás esetén pótolni kellene. Úgy véli, a következő évek egyik legfontosabb energetikai feladata éppen az lesz, hogy a megtermelt napenergiát nagyobb mennyiségben lehessen eltárolni és az esti csúcsidőszakban felhasználni.

(Borítókép: A Paksi Atomerőmű 2018. június 5-én. Fotó: Nagy Attila Károly / Index)