A meteorológia a 21. századra rendkívül szerteágazó tudományággá vált, ahol a műszeres mérésektől és az automatizált Doppler-radaroktól kezdve a műholdas távérzékelésen át a komplex matematikai-fizikai modellezésig számtalan terület kapcsolódik össze. Tóth Tamás meteorológus az Öt-ön megjelent interjúban kifejtette: bár a televízióban csak a munka töredéke látszik, a háttérben zajló folyamatos elemzés és felkészülés nélkülözhetetlen a pontos előrejelzésekhez.

A szakember szerint az országot érintő egyik legégetőbb probléma jelenleg a tartós aszály, amelyre a társadalom és a mezőgazdaság sem tudott még megfelelően felkészülni. A kiút egyértelműen a víz határainkon belüli megtartásában rejlik.

Szeretném hangsúlyozni − és akkor éljünk egy mai divatos szóval −, hogy szerintem a jövőnk és a szuverenitásunk alapja a vízkérdés megfelelő megoldása lesz. Egyértelműen a vízmegtartás a kulcsszó: mennyi vizet vagyunk képesek össznemzeti szinten megfogni, megkötni, határainkon belül tartani, víztározókba helyezni, a tájban elhelyezni. Fontos, hogy Magyarországon égető szükség van nagy víztározókra, amelyeket vízbőséges időszakokban kell feltölteni.

− mondta Tóth Tamás.

A meteorológus az Öt kérdésére válaszolva emlékeztetett arra is, hogy a történelmi folyószabályozások nélkülözhetetlenek voltak a modern civilizáció és infrastruktúra kiépítéséhez, ám a klímaváltozás miatt a prioritások megváltoztak: „Régen a víz ellenfél volt, most kincs. Ezt néhány aszályos év mutatta meg nekünk”.

Miért szakad ketté az ország a kánikulában?

Tóth Tamás kitért a Kárpát-medence sajátos elhelyezkedésére és annak éghajlati következményeire is. A medencejelleg miatt a nyári szubtrópusi légtömegek könnyen megrekednek a hegységek között, és a frissítő hidegfrontok sokszor megtorpannak a Kárpát-medencében.

Nagyon sokszor az történik, hogy ha jön a kánikula után a felmentő hidegfront, akkor az lelassul az országban. Elkezdődik ugyan a lehűlési folyamat, de valahol az Alföld közepén megáll, mert nincs annyi tartaléka a hideg légtömegnek, hogy az egész országból ki tudja szorítani a forróságot.

− fogalmazott.

Ennek eredményeként az elmúlt nyarakon rendszeresen kialakult egyfajta kettősség: míg Nyugat-Magyarország fel tudott frissülni, addig a keleti és délkeleti országrészben tartósan megmaradt az afrikai eredetű forró levegő.

Klímaváltozás és természetes ciklusok

A szakértő megerősítette, hogy a tudományos közösség döntő többsége egyetért abban: az üvegházhatású gázok emelkedő koncentrációja miatt az emberi tevékenység (antropogén hatás) felgyorsította a felmelegedést. Bár léteznek természetes kompenzáló tényezők − mint az Atlanti-óceán vízhőmérsékletének több évtizedes ciklusai vagy a vulkánkitörések hűtő hatása −, ezek mértéke és időbelisége nem feltétlenül tudja ellensúlyozni a gyors melegedést.

Példaként említette a 2022-es tongai vulkánkitörést, amely a várakozásokkal ellentétben nem hűtötte, hanem a sztratoszférába jutó hatalmas mennyiségű vízgőz miatt inkább melegítette a légkört.

Miért hódítanak az összeesküvés-elméletek az aszály idején?

Az Öt interjújában szó esett a szélsőséges időjárás és az aszály társadalmi-pszichológiai hatásairól is. A meteorológus szerint a tartós forróság, a rosszabb alvásminőség és a környezet látványos változása komoly mentális terhet ró az emberekre, ami melegágya a különféle összeesküvés-elméleteknek.

Az emberi gondolkodás számára ez sokkal könnyebben feldolgozható, mint egy bonyolult természettudományos magyarázat. A közösségi média pedig rendkívüli módon felgyorsítja ezt a folyamatot. Ezek az elméletek szinte futótűzként terjednek, és nagyon nehéz velük szemben kizárólag racionális érvekkel fellépni. Ennek az az oka, hogy sok esetben már nem pusztán információkról vagy tényekről van szó, hanem mélyen rögzült meggyőződésekről.

− mutatott rá Tóth Tamás, hozzátéve, hogy a kaotikus légköri folyamatok megértéséhez összetett fizikai és matematikai modellek szükségesek, míg egy teória egyszerű felelőst kínál a lakosság bizonytalanságára.

(Borítókép: A drónnal készült felvételen a Lázbérci-víztározó 2025. május 31-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)