Július 31-én zárul le egy mérföldkőnek számító európai ügy a mesterséges intelligencia zenei szerzői jogi törvényében, mivel a müncheni tartományi bíróság várhatóan meghozza ítéletét a GEMA, a német zenei joggyűjtő szervezet által a Suno AI nevű, szöveges felszólításokból dalokat előállító amerikai cég ellen indított perben.

A 2025 januárjában benyújtott ügyben a GEMA azzal érvel, hogy a Suno a mesterséges intelligencia modelljeit a szerzői jog által védett zenékre oktatta anélkül, hogy licencet kapott volna, vagy kártalanította volna jogtulajdonosait.

A pert nagy figyelemmel kísérik, mivel ez az egyik első olyan nagy eset a világon, ahol tesztelik, hogy a hagyományos szerzői jogi törvény hogyan vonatkozik az AI zenei képzésre és az AI által generált zenei kimenetekre.

Az eljárások segíthetnek annak eldöntésében, hogy a mesterséges intelligencia zenei cégeknek engedélyt kell-e szerezniük, mielőtt modelljeiket szerzői joggal védett dalokra oktatnák, és hogy a mesterséges intelligencia által generált zene, amely nagyon hasonlít a meglévő dalokra, szerzői jogsértésnek minősül-e.

"Nem az a célunk, hogy megtisztítsuk a Sunót a föld színétől, hanem nyilvánvalóan az, hogy szemtől szembe szálljunk bele a licenctárgyalásokba, ami eddig a Sunóval nem volt lehetséges" - magyarázza Tobias Holzmüller, a GEMA vezérigazgatója, aki a céget "messze a legnagyobb és kereskedelmileg legsikeresebb mesterségesintelligencia-modellként" írja le. A Suno "másokhoz képest sokkal agresszívebb üzleti stratégiát követ" - teszi hozzá.

A per kimenetele egy másik központi kérdéshez is kapcsolódik: hogyan kell kárpótolni az alkotókat, ha zenéjüket generatív AI-rendszerek képzésére használják?

Élen jár a művészek jogainak védelméért folyó heves harcban

Tavaly a GEMA megnyert egy kapcsolódó ügyet az OpenAI ellen ugyanezen bíróság előtt. Megállapította, hogy az OpenAI jogellenesen képezte ki mesterséges intelligencia modelljeit szerzői joggal védett dalszövegekre, és engedély nélkül reprodukálta azokat a ChatGPT-n keresztül.

Az OpenAI-t arra kötelezték, hogy hagyjon fel a modellben szereplő művek sokszorosításával, közöljön információkat és fizessen kártérítést. De mivel a cég fellebbezést folytat, az ítélet nem jogerős.

Ezzel a döntéssel ellentétben a jelenlegi per nem dalszövegekre, hanem egész zeneművekre irányul.

Az egyik szempont, ami miatt ez a per fontos, az az, hogy nem magáncég vagy lemezkiadó kezdeményezi, hanem inkább egy zenei jogkezelő társaság – jegyzi meg Martin Senftleben, az Amszterdami Jogi Kar szellemi tulajdonjogának professzora. Az ilyen kezdeményezések „különösen fontosak, mert definíció szerint azt mondhatnánk, hogy befogadóbbak” – mondja Senftleben a DW-nek. "A GEMA tagjává válhat még akkor is, ha nem vagy egy nagyon jól ismert, nagy horderejű művész vagy zeneszerző. Ez pedig azt jelenti, hogy van esély arra, hogy a mesterséges intelligencia-felhasználók javadalmazását a jogtulajdonosok sokkal szélesebb köre kapja meg."

A GEMA több mint 95 000 zeneszerzőt, dalszerzőt és zenei kiadót képvisel Németországban, valamint több mint 2 millió jogtulajdonost világszerte.

Hogyan mutatta be ügyét a GEMA?

A GEMA azt állítja, hogy a Suno a szerzői jog által védett zenékre képezte ki mesterséges intelligenciáját a német zenei joggyűjtő szervezet által képviselt dalszerzők, zeneszerzők és kiadók engedélye vagy fizetése nélkül. A GEMA azt is állítja, hogy az egyesült államokbeli székhelyű vállalat kereskedelmileg profitál ezekből a művekből, anélkül, hogy a művészeket kártalanítaná.

A Suno zenekészítő platformja egyszerű szöveges felszólításokon keresztül generál dalokat. A felhasználók leírhatják a kívánt hangulatot, stílust vagy műfajt, és a rendszer egy perc alatt szintetizál egy strukturált számot – szöveggel, énekhanggal és hangszereléssel.

Az AI-rendszer által előállított dalok nagyon hasonlóak lehetnek a szerzői joggal védett dalokhoz.

A bírósági eljárás során a GEMA ezt bizonyította azzal, hogy felszólította a Suno AI-t, hogy készítsen számokat különböző népszerű dalok eredeti szövegeivel a repertoárjában, beleértve a "Forever Young"-ot Alphaville-től, a "Mambo No. 5"-t Lou Bega-tól, a "Daddy Cool"-t Boney M.-től, a "Cheri Cheri Lady"-t a Modern Talkingtől és a "Atem" népszerű Kristinaachdurt a Nalos Talkingtól és a "Atem"-et. Helene Fischer.

A felperesek a dalszöveg mellett a kívánt zenei stílust és a mű címét is megadták anélkül, hogy bármilyen dallamot, ritmust, harmóniát vagy feldolgozást adtak volna meg.

Az eredményül kapott AI-dalok azonban nagyon hasonlóakaz eredeti művekhez.

Suno elismeri, hogy a GEMA perének középpontjában álló eredeti dalok azon számos darab közé tartoznak, amelyeket az AI-modell betanítására használtak.

Az olyan AI-cégek, mint a Suno, azt állítják, hogy a mesterséges intelligencia képzéséhez szükséges adatok bevitele szabadon elvégezhető az Egyesült Államokban a „méltányos használatnak”, az EU-ban pedig a „szöveg- és adatbányászati ​​kivétel” szabálya alapján.

Világszerte azonban továbbra is erős vita tárgyát képezi, hogy a szerzői jogi törvények értelmében engedélyezett-e az ilyen licenc nélküli mesterséges intelligencia képzés. Világszerte különböző perekben a bíróságok jelenleg azt vizsgálják, hogy az ilyen felhasználások károsítják-e az eredeti alkotók gazdasági piacát a tisztességtelen verseny révén.

"A perben az az újdonság, hogy a GEMA nem a mesterséges intelligencia képzési szakaszára összpontosít" - magyarázza Martin Senftleben. Azzal, hogy állításukat olyan tesztekre alapozzák, amelyek bizonyítják, hogy ezek az AI-rendszerek olyan dalokat hoznak létre, amelyek hasonlóságot mutatnak a repertoárjukból származó, szerzői joggal védett művekkel, „áthidalják ezt a szakadékot az AI-képzésben jelenleg zajló releváns felhasználás és a mesterséges intelligencia kimeneti szintjén okozott piaci károk között” – teszi hozzá.

Miért nem szabad az AI-t az emberi agyhoz hasonlítani?

Mindenkinek, aki jó zenész akar lenni, hallgatnia kell a meglévő zenét, és tanulnia kell azokból.

Hasonlóképpen, az AI-ipar azt állítja, hogy ez az analógia vonatkozik a modelljeik képzésére is – számtalan kreatív alkotás befogadásával, hogy újakat hozzanak létre.

A jogtulajdonosok szemszögéből azonban az AI-modellek inkább másolják és kereskedelmi céllal hasznosítják műveiket.

Ez az érv, miszerint egy mesterséges intelligencia a zenéből tanul, és az inspirálja, mint egy ember, „teljesen nevetséges” – jegyzi meg Tobias Holzmüller. "Ezek olyan fogalmak, amelyek az emberi agyból származnak, és az emberi agy számára készültek, nem pedig egy olyan géphez, amely képes megemészteni több millió hangfájlt a másodperc törtrésze alatt. Úgy értem, csak a puszta adatmennyiség - azt mondják, hogy ez adat; nekünk ez a zene -, amit ezek a gépek lenyeltek, majd megemésztettek, és most kiköpnek, ez teljesen incommitable az emberi agyhoz."

„Nem logikus ezeknek a fogalmaknak a használatával humanizálni ezeket a gépeket – és semmiképpen nem erkölcsös” – összegzi Holzmüller.

A Suno globális platformján a felhasználók együttesen nagyjából 7 millió dalt generálnak naponta. Közülük körülbelül 75 000 Holzmüller hozzáteszi: "Ez határozottan itt már nem fenntartható, de nagyon mérgező a zenei ökoszisztémára."

"Ha olyan fenntartható modellt akarsz létrehozni, amelyben elfogadod, hogy az AI zene itt marad, de ugyanakkor nem szabad kiszorítania az ember által készített zenét a piacról, akkor az egyetlen módja annak, hogy ezt leküzdjük, ha árcédulát helyezel a kimenetre" - mondja a GEMA vezérigazgatója. "Mert különben ingyenes mesterséges intelligencia hangjai lesznek, amelyek sok esetben felülmúlják az emberi zenét."

Például a filmzenékben vagy a közösségi médiában található zene egészen a közelmúltig lehetővé tette különböző dalszerzők számára a megélhetést. Holzmüller szerint, ha a licencek olyan mértékben megnövekednek a mesterséges intelligencia által létrehozott hangok költségeiben, hogy azok olyan drágák, mint az ember által készített dalok, az egyenlő feltételeket biztosíthat: "Akkor - szilárd meggyőződésem - az emberek továbbra is emberi zenét fognak használni, mert ez a kiegészítő elem is benne van."

Szerkesztette: Brenda Haas