Az agyban futó ereket a vér-agy gát öleli körül, amelynek kiemelt szerepe van a központi idegrendszer védelmében: átengedi a nélkülözhetetlen oxigént és tápanyagokat, ugyanakkor távol tartja a kórokozókat és a méreganyagokat. A Coloradói Egyetem boulderi kampuszának kutatói most azt vizsgálták, milyen hatással van az eritrit a gát működését biztosító agyi endotélsejtekre. 

Az eritrit hatása a sejtek működésére

Az eritrit egy évtizedek óta előszeretettel használt édesítőszer, amely népszerűségét annak köszönheti, hogy szinte egyáltalán nem tartalmaz kalóriát, nem befolyásolja az inzulinszintet, édesítőereje pedig eléri a kristálycukorénak a 60–80 százalékát. 

A Journal of Applied Physiology című folyóiratban közzétett tanulmány szerzői laboratóriumban tenyésztett agyi endotélsejteken tesztelték az anyagot. Bár korábbi kutatások már felvetették a magasabb eritritszint, illetve a szívinfarktus és a stroke megnövekedett kockázata közötti összefüggést, az új eredmények magyarázattal is szolgálhatnak erre a kapcsolatra – feltéve, hogy a sejtszinten megfigyelt folyamatok az élő szervezetben is hasonlóan mennek végbe. 

Gátolt értágulás és vérröglebontás

A kísérletek során az eritrit többféle elváltozást is előidézett a sejtekben: 

• Csökkentette a nitrogén-monoxid termelődését, amely normál esetben az erek tágulását és ellazulását támogatja. 
• Ezzel párhuzamosan megemelte az endotelin-1 nevű, érösszehúzó hatású fehérje koncentrációját – a két folyamat együttesen jelentősen megnehezíti az erek nyitva tartását. 
• Mérsékelte a vérrögök lebontásáért felelős szöveti plazminogén-aktivátor (t-PA) felszabadulását. 
• Növelte a szövetkárosító szabad gyökök (reaktív oxigénszármazékok) mennyiségét. 

Összefüggés a stroke-kal

A kutatók szerint az erek beszűkülése és a vérrögök lebontásának zavara együttesen növelheti a stroke kialakulásának esélyét. Auburn Berry fiziológus szerint: 

Mivel a vizsgálat kizárólag az agyi endotélsejtekre fókuszált, a szerzők a kapott eredményeket elsősorban az iszkémiás stroke lehetséges kialakulásával hozták összefüggésbe. Jóllehet elképzelhető, hogy az eritrit a test más részein található endotélsejtekre is hatással van – ezáltal növelve a szívinfarktus kockázatát –, ezt a jelenlegi kutatás nem vizsgálta. Ugyancsak nyitott kérdés maradt, hogy az endotélsejtek károsodása mennyiben teszi védtelenebbé az agyat egyéb külső ártalmakkal szemben.