Szakértői becslések szerint a hazai közép- és nagyvállalatok éves nyereségének akár néhány százaléka is eléghet a július-augusztusi időszakban. A veszteséget azonban nem maguk a nyári leállások okozzák, hanem egy új jelenség: a hibrid munkavégzés és a tisztázatlan helyettesítések találkozásából született információs káosz. Amikor a kulcsemberek egyszerre tűnnek el, a döntési láncok megszakadnak, a működési bizonytalanság pedig milliókba kerülő csúszásokhoz és kényszerű, helytelen döntésekhez vezet, s a szakértők szerint a hagyományos e-mailes kommunikáció mára alkalmatlanná vált a válságos nyári hetek menedzselésére.

Pénzt veszíthetnek a cégek

Bár a legtöbb vállalat felkészül a nyári szabadságolásokra, a munkafolyamatok a gyakorlatban drasztikusan lelassulnak. Iparági tapasztalatok szerint egy-egy szerződéskötés, beszerzési jóváhagyás vagy ügyfélpanasz kezelése ilyenkor a szokásos idő többszörösét veszi igénybe. Ennek az intézményesített időhúzásnak az ára pedig kötbérekben, elvesztett tenderekben és lemorzsolódó partnerekben mérhető – ez az úgynevezett láthatatlan nyári adó. A problémát a home office és a hibrid munkavégzés általánossá válása tette kritikussá. Míg a hagyományos irodai jelenlét idején fizikailag is látható volt, ha egy kolléga asztala napokig üres, ma a digitális térben sokszor átláthatatlan, éppen ki dolgozik egyáltalán.

„A vállalatok jelentős része nyáron gyakorlatilag vakrepülésben van. A kollégák sokszor napokig küldözgetik az e-maileket és várják a válaszokat olyan vezetőktől, akikről nem is tudják, hogy épp nyaralnak, a helyettesítési lánc pedig gyakran nincs egyértelműen és mindenki számára hozzáférhetően rögzítve” – mutatott rá a probléma gyökerére Czinger Erik, a céges, belsőokoskommunikációs hálózatokat is üzemeltető Munipolis hazai vezetője. A szakember szerint a legnagyobb pénzügyi kockázatot azok a kulcspozícióban lévő munkatársak jelentik, akiknek a hiányában megáll az élet a cégben, de a távollétük és a helyettesítő személye nincs megfelelően kommunikálva a szervezet felé.

Amikor jelentkezik egy azonnali döntést igénylő probléma, az általános belső levelezőlisták és a chatcsoportok csődöt mondanak. A szabadságon lévők nem olvassák a leveleiket (vagy ha igen, az a kiégéshez vezető egyenes út), a bent lévők pedig nem tudják, kinek van joga dönteni az adott kérdésben.

Az a vállalat, amelyik 2026-ban még mindig a levelezőprogram terjesztési listájára támaszkodik a kritikus időszakokban, garantáltan pénzt veszít az operációs csúszásokon. A mai elvárás az lenne, hogy a belső kommunikációs hálózaton keresztül egyetlen gombnyomással, push üzenetben vagy SMS-ben lehessen értesíteni a releváns csapatokat arról, hogy az adott héten pontosan kihez kell fordulni a jóváhagyásokért, elkerülve a felesleges köröket és a belső feszültségeket

– hangsúlyozta Czinger Erik.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyári működési bizonytalanság miatt a bent maradó, a gazdátlan feladatok súlya alatt összeroppanó „irodai túlélők” frusztrációja őszre akár fluktuációs hullámot is elindíthat, ami tovább növeli a cég veszteségeit. A megoldás nem a szabadságok korlátozása, hanem a stabil és kontrollált belső kommunikáció – amire épp akkor van a legnagyobb igény, amikor a cég fele épp szabadságát tölti.

Nem mindegy a hol és a meddig

Emellett az sem egyszerűsíti a problémát, hogy a nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak.

Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag a külföldön töltött napok száma dönti el, hol kell adót fizetniük. A valóság ennél jóval összetettebb – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere. Az adóügyi illetőség meghatározásakor ugyanis nem csak az számít, hogy a magánszemély egy adott évben hány napot tartózkodik Magyarországon vagy külföldön. Legalább ilyen fontos, hogy

• hol található az állandó lakóhelye,
• hol él a családja,
• hol vannak a gazdasági érdekeltségei,
• illetve melyik országhoz fűzik a legszorosabb személyes és gazdasági kapcsolatai.

Amennyiben valaki huzamosabb ideig külföldről dolgozik magyar munkáltatónak, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szabályait is vizsgálni kell. Magyarország mintegy 80 országgal rendelkezik ilyen egyezménnyel, ugyanakkor minden esetben egyedileg kell megítélni, hogy melyik országban keletkezik adófizetési kötelezettség.

Mindemellett a külföldi távmunkánál – ami nem azonos a néhány napos külföldi home office munkavégzéssel – nemcsak az adózás, hanem a társadalombiztosítás is külön figyelmet igényel. Az Európai Unión belül egyszerre csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá lehet tartozni. Hogy ez melyik ország, azt nem pusztán a lakcím vagy a munkáltató székhelye határozza meg, hanem több tényező együttes vizsgálata, például, hogy hol végzik ténylegesen a munkát, illetve szükség van-e a társadalombiztosítási területi hatályt alátámasztó A1-es igazolásra.

Ha azonban a távmunka az Európai Unión kívülről történik, a szabályok még összetettebbé válhatnak. Ilyenkor különösen fontos megvizsgálni, hogy Magyarország rendelkezik-e az adott országgal társadalombiztosítási egyezménnyel, mert ennek hiánya jelentősen befolyásolhatja a munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit. A szabályok figyelmen kívül hagyása utólagos járulékfizetést és bírságot is eredményezhet. Néhány napos külföldi home office természetesen érdemben nem befolyásolja a társadalombiztosítási helyzetet, viszont a megfelelő egészségügyi fedezettségre (EU tb-kártya vagy külön magánbiztosítás) különös figyelmet kell fordítani.

Tájékozódjunk!

Ha egy munkavállaló tartósan külföldről dolgozik, nem kizárólag az adózási szabályokat kell figyelembe venni. Bizonyos esetekben a fogadó ország munkajogi előírásai, a munkavégzés helyére vonatkozó szabályok, illetve a munkaszerződés rendelkezései is szerepet kaphatnak. Emellett egyre több vállalat belső szabályzatban rögzíti, hogy mely országokból és milyen időtartamban engedélyezi a külföldi távmunkát. Ennek oka, hogy az adózási és munkaügyi kérdések mellett adatvédelmi, információbiztonsági és megfelelőségi kockázatok is felmerülhetnek.

A külföldi munkavégzés nem marad feltétlenül láthatatlan, hiszen a nemzetközi adóügyi információcsere folyamatosan bővül, ezért a külföldön végzett munkavégzéshez kapcsolódó adatok egyre könnyebben eljuthatnak az érintett adóhatóságokhoz.

Az Európai Unió tagállamaiban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények és az uniós szabályok együttesen határozzák meg az adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeket. Magyarország jelenleg mintegy 80 országgal rendelkezik kettős adóztatást kizáró egyezménnyel. Ugyanakkor vannak olyan államok is – ilyen például az Egyesült Államok –, amelyekkel jelenleg nincs hatályos ilyen egyezmény, ezért ezekben az esetekben különösen fontos az előzetes adótervezés.

„A pár napos külföldi nyaraláson végzett munka kapcsán ugyan még nem, de a néhány hetes nyári külföldi munkavégzés (home office) során is felmerülhetnek olyan adózási vagy társadalombiztosítási kérdések, amelyekre érdemes előre felkészülni. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt célszerű tisztázniuk a feltételeket még az utazás előtt” – foglalta össze Bagdi Lajos.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: EyesWideOpen / Getty Images)