• Cikkünk frissül az elemzői kommentárokkal.

A magyar gazdaság növekedése a második negyedévben is kitartott, de érdemi gyorsulás továbbra sem látható. A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene a második negyedévben a nyers adatok alapján 1,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez megegyezik az első negyedévben mért ütemmel, amikor éves összevetésben szintén 1,7 százalékos bővülést regisztráltak.

A negyedéves adatok ugyanakkor már a lendület mérséklődését mutatják. Míg 2026 első negyedévében a GDP 0,8 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, addig a második negyedévben már csak 0,4 százalékos bővülést mértek. Az év első hat hónapját egyben vizsgálva sem rajzolódik ki markáns fordulat, az első félévben a GDP a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának szintjét.

A KSH részletes bontása szerint a gazdaság szerkezete sem változott érdemben az előző negyedévhez képest. A GDP bővülését az ipar és a szolgáltatások is húzták, miközben a mezőgazdaság továbbra is visszafogta a növekedést. A szolgáltatásokon belül a legnagyobb hozzájárulást a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek adták, vagyis azok az ágazatok, amelyek jellemzően a magasabb hozzáadott értékű gazdasági teljesítményt képviselik.

Bár az Erste elemzői 1,6 százalékos éves GDP-bővülést vártak, ami tehát egybeesett a KSH első becslésével, az ING jóval optimistább forgatókönyvet vázolt fel: számításaik szerint a magyar gazdaság negyedéves alapon 1,2 százalékkal, éves összevetésben pedig akár 2,4 százalékkal is bővülhetett volna. A hivatalos adatok végül ennél jóval visszafogottabb képet festettek.

A rendelkezésre álló makrogazdasági adatok alapján a növekedés egyik legfontosabb hajtóereje a lakossági fogyasztás. Az infláció számottevően mérséklődött, miközben tovább emelkedtek a bérek. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói bizalom is javult, ami szintén támogathatta a kereslet élénkülését. A második negyedév erős fogyasztási adatai mögött ugyanakkor részben egyszeri tényezők is húzódnak. Az Orbán-kormány, a 2026-os országgyűlési választásokat megelőző időszakban bevezetett jövedelemnövelő és keresletélénkítő intézkedései átmenetileg tovább növelhették a háztartások költéseit.

(Borítókép: Giovanni Mereghetti / Education Images / Universal Images Group / Getty Images)