Magyarország, Szlovákia és Csehország megerősítette, hogy nem járul hozzá anyagilag a NATO újonnan bejelentett 70 milliárd eurós katonai támogatási csomagjához Ukrajnának, annak ellenére, hogy támogatták a szövetség közös nyilatkozatát a NATO múlt heti ankarai csúcstalálkozóján.

A pontosítás napokkal azután érkezett, hogy mind a 32 NATO-tagállam jóváhagyott egy hatpontos közleményt, amelyben felvázolják, hogy 2026-ban katonai felszerelést, logisztikát és kiképzést biztosítanak Ukrajnának, 2027-re pedig hasonló szintű támogatást terveznek.

Támogatja a nyilatkozatot, de nem a finanszírozást

Bár a csúcs a zárónyilatkozat egyhangú politikai támogatásával ért véget, a NATO konszenzusos szabályai nem írják elő, hogy minden tagállam egyenlő mértékben finanszírozzon minden kezdeményezést.

Peter Pellegrini szlovák államfő azt mondta, Pozsony nem ad további pénzügyi hozzájárulást és nem ad új kölcsönt az Ukrajnába szánt fegyverekhez. Elmondta, hogy a döntés a Robert Fico vezette szlovák kormány hosszú távú politikáját tükrözi, amely következetesen ellenzi a szomszédos országban folyó katonai műveletek finanszírozását.

Pellegrini szerint Szlovákia nincs egyedül ezzel a helyzettel, megjegyezve, hogy Közép-Európa más országai is hasonló megközelítést alkalmaztak.

Csehország sem hajlandó hozzájárulni

A Fakti.bg szerint Andrej Babiš cseh miniszterelnök is megerősítette, hogy Prága anyagilag nem vesz részt a csomagban. Ehelyett azt mondta, hogy a cseh kormány prioritásként kívánja kezelni a közös európai rakétavédelmi projektekbe való befektetést.

A döntés már politikai vitákat váltott ki Csehországban. Petr Pavel elnök bírálta a kormány álláspontját, és azzal érvelt, hogy a katonai támogatás több éves segítségnyújtás utáni csökkentése végső soron gyengítheti az ország stratégiai és gazdasági helyzetét.

Pavel felvetette, hogy a ma legnagyobb hozzájárulást nyújtó nemzetek jobb helyzetben lehetnek ahhoz, hogy a háború befejeztével újjáépítési szerződéseket köthessenek.

Várhatóan Európa állja a költségek nagy részét

Az új támogatási csomagra az a tény, hogy Európa nagyobb részt vállal Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásban Donald Trump amerikai elnök visszatérése után a Fehér Házba.

A jelentések szerint a 70 milliárd eurós csomag nagyrészt a már bejelentett kötelezettségvállalásokat egyesíti. Körülbelül 30 milliárd euró várhatóan több évre szóló európai uniós hitelekből származik, a fennmaradó 40 milliárd eurót pedig az európai NATO-tagok és Kanada két- és többoldalú hozzájárulásaiból finanszíroznák.

Magyarország, Szlovákia és Csehország pénzügyi részvételének visszaszorulásával a nagyobb európai gazdaságok (különösen Németország) várhatóan nagyobb részt vállalnak majd a finanszírozásból.

A humanitárius segítségnyújtás folytatódik

Szlovákia és Csehország annak ellenére, hogy megtagadta a katonai csomag finanszírozását, hangsúlyozta, hogy továbbra is nem katonai segítséget nyújt Ukrajnának.

Ez magában foglalja a humanitárius segélyt, az aknamentesítési berendezéseket és a sérült energetikai infrastruktúra újjáépítésének támogatását. Szlovákia emellett folytatni kívánja a hazai védelmi ipara által szokásos piaci feltételek mellett gyártott lőszerek kereskedelmi exportját.

Magyarország következetesen ellenzi az Ukrajnának nyújtott további katonai segélyek finanszírozását, miközben fenntartja a humanitárius segélyek támogatását, és a konfliktus tárgyalásos rendezését szorgalmazza.

Ha lemaradt: Nagy diplomáciai lépés: Magyarország és Csehország közös kormánycsúcsra készül