A döntés azután született, hogy 2025 őszén egyszer már kimondta a Kúria, hogy a Fővárosi Önkormányzatot törvénytelenül fosztották meg a saját bevételeitől – írta.

„Az Orbán-kormány azzal próbálta meg kijátszani a bíróság döntését, hogy más jogi köntösbe csomagolta ugyanazt a megszorítást. A Fővárosi Ítélőtábla július 27-én kiadott végzése azonban kimondta: mindegy, hogy mi a jogi konstrukció, az állam nem dönthet önkényesen a szolidaritási hozzájárulás mértékéről. Figyelembe kell vennie, hogy mik az önkormányzat törvényben rögzített feladatai és ezekhez mennyi forrásra van szüksége” – fogalmazott a főpolgármester.

Az Orbán-kormány sok száz milliárd forintot vett el törvénytelenül a fővárostól, most is ott állunk a pénzügyi szakadék szélén. Az egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ez a törvénytelen, a fővárost csődbe taszító helyzet a Tisza-kormány alatt is folytatódjon

– tette hozzá Karácsony Gergely, aki arra is felhívta a figyelmet: tovább kell folytatni a szakmai egyeztetéseket a probléma megoldása érdekében.

Az ügy alapja, hogy a főváros vezetése túlzó mértékűnek tartja a szolidaritási hozzájárulást, azzal érvelve, hogy Budapest a központi költségvetés finanszírozójává válik, ezért annak egy részét nem fizeti be. A kormány viszont többször világossá tette, hogy az adót mindenkinek be kell fizetnie. Az államkincstári inkasszó ellen a bírósági azonnali jogvédelem ideig-óráig védte a Fővárosi Önkormányzat számláját.

Az Alkotmánybíróság korábban elutasította a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos kifogásokat

Az Alkotmánybíróság már többször is foglalkozott a szolidaritási hozzájárulás ügyével. 2024 októberében megalapozatlannak találta a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti közigazgatási per bírájának indítványát.

Az alkotmánybírák a három megtámadott jogszabály alkotmányosságát vizsgálva két törvényi rendelkezés esetében elutasították, míg a végrehajtási rendelet érintett szabálya tekintetében visszautasította a bírói kezdeményezést, amelyet teljes egészében megalapozatlannak talált.

Idén januárban visszautasította a testület a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó szabályok Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatát, mondván, ebben a kérdésben már született döntés, így azt nem lehet újra vizsgálni. Érdekesség, hogy tavaly novemberben a Kúria a Fővárosi Önkormányzatnak adott igazat.

Az Orbán-kormány február 3-án újabb lépésre szánta el magát, és rendeletben határozott arról, hogy a szolidaritási hozzájárulással szemben közigazgatási pernek és azonnali jogvédelemnek sincs helye. Azt is rögzítették, hogy az ügyben folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. Több ilyen per is folyamatban van. Az egyik ilyen perben márciusban a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult, mert megítélése szerint Alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely arra utasította a bíróságokat, hogy zárják le a kormány és az önkormányzatok között a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereket.

(Borítókép: Karácsony Gergely 2025. október 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)